Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hazudnánk, ha azt mondanánk, Szlavicsek Juditnak magától jutott eszébe krimit írni Doszpot Péterről, hiszen nem így történt. Az írónő a Magnólia Kiadótól kapta a felkérést: a kiadó munkatársai személyesen ismerték Doszpotot, és egy szokatlan projektet szerettek volna megvalósítani.
„A kiadó ötlete volt, hogy egy fiktív krimiket író szerzővel hozzunk össze egy valós nyomozót, és kérdezzük meg tőlük, van-e kedvük hozzá, és ha igen, mit tudnának ebből létrehozni. Annyira szürreálisnak tűnt, hogy rögtön elkezdett érdekelni. Gondoltam, hogy ez annyira lehetetlen küldetés, hogy máris érdekel. Már az elején mondtam a kiadónak, hogy nyilván sem életrajzíró, sem szellemíró nem vagyok, biztos, hogy krimit írok belőle. Erre azt válaszolták, hogy »nyilván ezért kértünk téged«. Nem volt mihez nyúlnom, hiszen gyakorlatilag egy nem létező műfajban kellett alkotnom. Igaz, volt mögöttem négy könyv, azt már tudtam, hogy miként építek fel egy történetet, a magabiztosság megvolt bennem” – fogalmaz a kezdetekről a szerző, Szlavicsek Judit.
Doszpot Péter már korábbról ismerte a kiadó vezetőjét.
Amikor közölte velem a tervet, megtiszteltetésnek éreztem. Tök jó érzés, hogy van annyi benned, vagy a múltadban, hogy könyvet lehessen írni róla. Csak annyit beszéltünk már, meg beszélünk is folyamatosan erről a múltról, hogy nem akartam dokumentumregényt. Ezért volt óriási az ötlet, és ezért volt óriási a találkozásunk Judittal, hogy ebből nem dokumentumregény lesz, hanem olvasható krimi. Majd mindenki eldönti, hogy hol húzódik a valóság és a fikció között a határ, vagy hogy van-e egyáltalán. Lesznek benne olyan ügyek, amiket lehet ismerni az országban, olvastak is róla folyamatosan, de egyébként tök színes az egész történet
– mondja a regény főhőse, Doszpot Péter, akinek – elmondása szerint – tök egyszerű dolga volt; csak mondta, mondta, Szlavicsek meg jegyzetelt.
„Nem jegyzeteltem, hanem felvettem” – javítja ki a nyomozót.
Nagy volt a felelősség
Ahhoz, hogy a Doszpot által elmondottakból működőképes krimit kreálhasson, a szerzőnek feltétlenül ismernie kellett a könyvből kimaradt – nem publikus – visszaemlékezéseket és történeteket is. Az írónő a nagyjából ötvenórányi felvételből a legizgalmasabb anyagokat válogatta ki, azokat állította a regény fókuszába.
„Nekem őt teljesen kellett ismernem ahhoz, hogy ezt a másfél évet megírjam. Kereteztem egy kicsit egy későbbi történettel, ami egyébként mutatja, hogy jóval összetettebb személyiség annál, mint egy macsó figura a menő autójában” – mondja a szerző.
Mielőtt nekiálltunk a közös munkának, a világon mindent elolvastam, meghallgattam, megnéztem róla. Volt egy baromi nagy kutatás része a projektnek, miközben pontosan tudtam, hogy nem dokumentarista regényt akarok írni. Ugyanakkor látni akartam, hogy ő ott milyen, hogyan meséli el a dolgokat. Nagyon sokszor volt, hogy kérdeztem tőle valamit, ő elkezdte mondani, én meg mondtam, hogy Péter, ezt már ötször hallottam, valami más nem jut eszedbe? Nyilván így élte az életét, ezer interjút adott, sokkal egyszerűbb volt egy narratívát felépíteni minden sztorihoz, de aztán eljutottunk odáig, hogy megértette, más is kell.
Szlavicsek érezte a felelősségét annak, hogy egy ismert szereplővel dolgozik, akiről fontos volt kideríteni, mit is szeretne megosztani az életéből. Felelősséggel tartozott Doszpot, valamint a főhős családja, exei és kollégái iránt is, hiszen a könyvet olyan emberek is olvashatják, akik érintettek a történtekben.
Kérdés azonban, milyen érzés volt megnyílnia Doszpotnak a szerző előtt.
Ez egy biztonsági kérdés, az ember nem szívesen adja ki. Kellett, hogy legyen köztünk kémia, meg olyan bizalom, ami miatt ez megtörténhet. Mivel megvolt a kémia, attól kezdve nekem nem voltak problémáim, hogy elmondjam az érzéseimet. Csak ki kellett lépnem ebből a sémából, amit felépítettem a saját magam biztonsága, a magánéletem és a karrierem miatt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!