Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az animék őskora nagyjából a ’80-as és ’90-es évekre tehető, amikor olyan mangából és videójátékból lett adaptációk indultak el a tévéképernyőn, mint a Dragon Ball és a Pokémon. Sok felnőtt gyerekkorát jelentették ezek a címek, és bár a későbbiekben is akadtak olyan újdonságok, amelyek robbanásszerű érdeklődést váltottak ki az emberekből, mint a 2010-es években bemutatott Attack on Titan és az ugyancsak akkortájt elstartolt One-Punch Man, egyre nagyobb misztikummá vált, hogy az animénak mekkora ereje van. Érződött, hogy nagy, de pontosan mekkora? Pontosan kiket mozgat meg, kik ülnek be rá, és ugyan miért? A 2020-as évekre meglepő trend kezdett el mutatkozni, a nagy moziláncok minden korábbinál nagyobb magabiztossággal hoztak nekünk animéket, mint a Chainsaw Mant, és a Demon Slayer Kimetsu no Yaibát tavaly szeptemberben, utóbbit rögtön az első hétvégéjén 25 ezren nézték meg, többen, mint a filmsorozat előző részét összesen.
A Sony Pictures Television megbízásából végzett kutatást a lengyel központú Zymetria, akik 2024 októbere és decembere között, országonként ötszáz, 18-59 év közötti embert kérdeztek ki idehaza és a környező országokban az animékről. A céljuk az volt, hogy Magyarországon is kiderítsék, kik rajonganak ezért a médiumért, mit gondolnak a japán stílusú animációról, és mi teszi a nézők számára az animét vonzóvá.
A globális költés az animékre az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt, ergo a nagy márkák látják, hogy egyre növekedő a piaca ennek a zsánernek, 2023-ban 14 milliárd dollárt fektettek bele, 2024-ben már ennek a dupláját, 28 milliárdot, 2030-ra pedig akkora erősödést jósolnak a szórakoztatóipari ágazatnak, hogy a piac négyszereződhet, és világszerte már 60 milliárd dollárt fognak fektetni a márkák a japán animációba. Ami különösképpen érdekes, hogy most már az anime nem japán belügy, Japánon és Kínán kívül 1,5 milliárdan érdeklődnek iránta, és a nagy közönségtalálkozókra Tokión kívül is óriási kedvvel járnak az emberek. Los Angelesben 100 ezernél több látogatót képes egy-egy ilyen expo bevonzani, míg Párizsban ez a szám simán 250 ezer fölé mehet.
Amit a számokból le lehet szűrni, az az, hogy az anime mára ott tart, ahol tíz éve még a Marvel tartott, s bőven nem szubkultúráról beszélhetünk, az anime belépett a popkultúrába, mégpedig megkerülhetetlenül: 2018-ban az emberek 21 százaléka érdeklődött iránta Közép-Kelet-Európában, addig 2025-re ez az arány felugrott 32 százalékra.
Kézzel foghatóan tarol idehaza az anime
Bár a streaming-szolgáltatók nem adnak ki nézettségi adatokat, a saját szemünkkel láthatjuk, hogy a manga és anime kötődésű alkotások is tarolnak, az élőszereplős One Piece-sorozat a Netflixen elfoglalta az első helyet Magyarország mellett Csehországban, Romániában és számos európai országban. Az ilyen jellegű feldolgozások közül az egyik, ha nem a legjobban várt folytatás a One Piece-é, amely nyilván visszatér a második évadával.
A kutatás egyik legérdekesebb kérdése, amelyet meg is válaszolnak, hogy vajon a magyarok hány százaléka tudja kapásból, hogy mi az az anime. Magyarázni kell-e az embereknek, hogy hát, ez japán animáció, vagy sem. A Sony által megbízott kutatók arra jutottak, hogy az emberek mostanra nagyon is tisztában vannak vele, hogy eszik-e vagy isszák az animét,
Magyarországon a 95 százalék tudja, mi az anime.
És csak a hab a tortán, hogy idehaza a 34 százalék, vagyis minden harmadik anime-ismerő vallja magát rajongónak. Röviden azt lehet ebből kihámozni, hogy aki belenéz, jó eséllyel meg is fogja a médium.
Ezért szeretik a magyarok az animéket
Hogy miért szeretik az animéket, a legtöbben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!