A Puskin moziban elkezdődik a Gloria! című olasz film vetítése. A főszereplő Carlotta Gambával azonban az aulában vagyunk, körülöttünk tanakodás, hol legyen az interjú, de mi egymás szemébe nézünk, és eldöntjük, hogy a mozi kávézójában beszélgetünk. Találva egy szabad asztalt, leülünk, a zene és más asztaltársaságok csicsergése sem zökkent ki, inkább csak arra fókuszálok, hogy ne vesszek el igéző kék szemeiben.
„Lenyűgöző épület, Budapest gyönyörű város, bár csak a Parlamentet és a budai várat láttam” – meséli lelkesen az olasz színésznő, aki egy pillanat alatt arról kezd beszélni, hogy Olaszországban a színház és a mozi világa mennyire nem ér össze. Szerinte két külön világról van szó, a színházak nagyon zárt közösséget alkotnak, ahová iszonyú nehéz bejutni és színházi színésszé válni. „Így vagy színházi, vagy filmszínészek vannak” – jegyzi meg.
Reméljük a legjobbakat
A megosztottság miatt felvetem, hogy a magyarországi színházi társadalom részben a politika miatt is megosztott, Gamba habozás nélkül reagál.
Olaszországban ugyanez a helyzet. Ó, igen, a politikusok döntik el, kit állítanak a színházak élére, s aki irányít, az dönti el, kit enged be a színházba. Az olasz teátrumokban rendre ugyanazok az idősebb rendezők érvényesülnek, míg a fiatalok alig jutnak lehetőséghez.
Azt mondja, egyébként is nehéz a helyzet, de így még szomorúbb. „Tavaly télen többen emelték fel emiatt a hangjukat, tiltakozások voltak, mert megijedtünk attól, hogy aki irányít, az sok mindent meghatároz. De reméljük a legjobbakat.” Biztatta önmagát is a színművész, akinek véletlenül sem akarom elvenni a kedvét, de megosztom vele, hogy a magyar filmiparban a kormány által finanszírozott filmek jelentős része bukás, míg azok a független alkotások, amelyek költségvetését egy petákkal sem támogatják, nemzetközi sikereket érnek el.
És ez fontos üzenet. Ez Olaszországban is létező probléma, amely az adójóváírással hozható összefüggésbe, amit az állam megvont. Számos film ezért nem valósulhat meg, mert eltűnt az ilyen típusú támogatás. Az adott törvényt most átdolgozták, de meglátjuk, lesz-e változás. Bár a független filmeket nálunk sem támogatják, inkább a nagyszabású produkciók élveznek előnyt.
Gamba hangján érződik a téma fontossága, amikor arról beszél, hogy számos olyan alkotó van, akik első játékfilmjüket a semmiből indulva készítik el. Úgy véli, ezek talán attól is lesznek kiváló alkotások, mert szenvedéllyel készülnek. Szerinte ezek az emberek nem a pénzért dolgoznak, hanem azért, mert szeretik, amit csinálnak. „Odavagyok a független filmekért, még a magyarokért is. Ha olasz színésznőre van szükség, itt vagyok.”
Minden kiszámíthatatlan
De hogy indult a karrierje? „Sosem akartam színésznő lenni.” Őt az hajtja, hogy a kreatív és aktív energiáit ébren tarthassa. Főképp amiatt, mert kisgyerek kora óta szeret színészkedni, énekelni, önmagát valamilyen formában kifejezni.
Torinóban született, ott nevelkedett, majd a középiskola után a római Nemzeti Drámaszínházi Akadémián színész szakon végzett, de egyelőre csak egyetlen színpadi munkában vett részt. Amikor elvégezte az iskolát, úgy vágott bele a filmszínészetbe, hogy semmit sem tudott róla. Egészen addig, amíg el nem ment az első meghallgatására, majd az első filmje forgatására, ám hamar beletanult.
Azt mondja, nagy álma válna valóra, ha […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!