Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az arab észjárás című könyv nem az arab világ átfogó elemzésére vállalkozott, hanem elsősorban a közel-keleti régióra fókuszál. Abban is érdekes és egyedi, hogy a mű első fejezeteiben kitér az iszlám előtti időkre, és bemutatja, milyen törzsi, nomád közösségekből sikerült aztán Mohamednek követői szűk magját verbuválni. Tisztázza azt is, hogy az arab világ, amelyről ír, egészen pontosan az Atlanti-óceántól egészen az Indiai-óceánig terjedő térség.
Fontos, hogy tisztázta a könyvben: az arab világ elnevezés nem azonos a Közel-Kelettel. Az elnevezést először 1902-ben használták csak. Az is fontos, hogy hangsúlyosan megjelenik: az arab világ korántsem egységes. Az olvasottak megértését segíti az is, hogy a szerző minden fejezet végén – nagyon röviden – összefoglalja annak lényegét.
A pogány Arábia leírásával foglalkozó részben jelenik meg először egy nagyon hasznos szómagyarázó, amely egyértelművé tesz a mű olvasása során gyakran előkerülő fogalmakat, amelyekkel persze a szakértőkön kívül a laikusok sem mindig vannak tisztában. Ilyen, az arab világot, lelket meghatározó fogalmakról van szó, mint például a vendégszeretet, a nagylelkűség, a piac, Mekka, a szokásjogon alapuló törvény vagy éppen a vérbosszú.
Korai történelem
Ez a fejezet magyarázza el, hogy mi történt a vallással, annak követőivel Mohamed halála után. Miért szakadtak két ágra a muszlimok, mit képviselnek a kisebbségi síiták és mit a többségi szunniták.
Ugyancsak ez a fejezet magyarázza el a legfontosabb irányzatokat, például a szúfizmust, a vahhabizmust és az iszlám fundamentalizmust, amelyből eljutunk a dzsihád, a szent háború különböző formájáig. Azt azért sajnáltam, hogy az ugyancsak meghatározó szalafizmusról kevés szó esett.
Az etnikai és a vallási kisebbségek fejezet nagyon alaposan veszi végig a térségben fellelhető valamennyi csoportot, kezdve az araboktól a keresztényeken át egészen a törökökig, vagy éppen a cserkeszekig.
Kifejezetten előnye a könyvnek, hogy elmagyarázza az arab országok jogrendszereit, illetve az iszlám jog forrásai között is rendet tesz, behatóbban elemezve a saríát. Ez utóbbinál kitér a saríával kapcsolatos vitákra is.
Nők az arab világban
Ez az egyik legalaposabb írás a műben, hiszen nem egyszerűen megismerteti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/11/22/tarik-meszar-arab-eszjaras-szokas-tortenelem-konyvajanlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!