Az idei harmadik negyedévében a beruházások volumene 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – adta hírül a nyers adatot a KSH.
Így a nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 14,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 2,5 százalékkal mérséklődött.
A friss adatok szerint a beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint az oktatás járult hozzá. A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
Így az idei első kilenc hónapban 14,2 százalék az elmaradás a tavalyihoz képest.
A kormány – különösen az örök optimista Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – a fogyasztás élénkülése mellett a beruházásoktól várja a gazdasági növekedés felpörgését.
A Kopint-Tárki legutóbbi értékelése szerint míg 2024 elején még remélni lehetett, hogy az idén a beruházások szerény növekedésbe fordulnak, mostanra ez lekerült a napirendről. A külgazdasági keresleti viszonyokat illetően egyelőre csekély javulás sem látszik, sőt, a jövőbeli fellendülés perspektívája is egyre bizonytalanabb. A fiskális korlátok változatlanul fennállnak. A háztartások keresletének fokozatos megszilárdulása nyomán bizonyos élénkülésre kerülhet sor a belföldi orientációjú vállalatoknál. De még ha az utolsó negyedévre növekedésbe fordulnak is a beruházások, éves átlagban 8 százalék körüli volumencsökkenést várnak, 2025-ben is csak nagyon szerény beruházásnövekedéssel számolnak a kutatók.