Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A Kálvin tér sosem volt csendes. A nyüzsgő vásártéren ezerszámra fordultak meg a megrakott szekerek, később pompás bérpalotái között szüntelen csilingeltek a villamosok. Évtizedekig viselte magán a háború pusztító nyomait, de az élet akkor sem állt meg rajta. Mára a felszín alatti tereket is meghódította.
„Budapesten, a Kálvin tér négy foghíjtelkén több mint 40 éve csupasz tűzfalak éktelenkednek. Illetve részben már csak éktelenkedtek! Szerencsére már nem bőszít minket a mosóporokat virágzó reklámja a Múzeum körúti bérház tűzfalán. A Kecskeméti utcai torkolat két üres telkén áll már a lízingkonstrukcióban épülő Hotel Korona, amelyet a Pannónia üzemeltet majd. Tavaly novemberben rakták le a ház alapkövét, s idén október közepén már a bokrétaünnepségre is sor került.” (Turizmus, 1989. december 1.)
A Korona Szálló nemcsak a nyugati jellegű idegenforgalmi fejlesztések egyik zászlóshajója, egyfajta szimbóluma lett, hanem a korábbi bő négy évtizedben csonkán maradt Kálvin tér metamorfózisának kezdetét is jelentette. Hiszen a főváros egyik legfontosabb terének összképét hosszú évtizedeken keresztül a kopár, majd idővel hirdetésekkel színesedő tűzfalak határozták meg, alkottak ideiglenes térfalakat.
A mai Kálvin tér évszázadokon keresztül valódi városkapuszerepet töltött be, egyike volt Pest leginkább nyüzsgő térségeinek. Hangsúlyos pozícióját és szerepét leginkább a városfalnak és az azon elhelyezett kapunak, valamint a körülötte kialakult kereskedelemnek köszönhette. A mostani Március 15. tér helyén feltárt erőd, a Contra Aquincum a budai oldal római településeinek védelmét szolgálta, egyúttal fontos átkelőhelyet jelölt ki a Dunán, és ez a szerepe a Római Birodalom bukása után is megmaradt.
A városfal építése
A térség a 11–12. században is révátkelőhelyként szolgált, ami magával hozta a kereskedelmi funkciók megerősödését, a vásárközpontok kialakulását. A területet már az Árpád-korban is fallal védhették, ami azonban nem birkózott meg az 1241-es tatárjárással. A 15. században viszont ismét virágzott a kereskedelem, a város mérete és lakóinak száma folyamatosan nőtt.
A század végén megerősödő török fenyegetés elleni védekezésül, Mátyás király rendeletére, olasz építőmesterek segítségével fogtak bele egy újabb, a korábbihoz képest lényegesen nagyobb területet körbeölelő városfal építésébe. A török seregek ugyan ennek a rendszernek a védelmi funkcióját is kikezdték, de újjáépítve, megerősítve nagyban meghatározta a falon belüli város fejlődését a következő két évszázadban – minderről részletesen írt az Építészfórum a Deák teret bemutató cikkében.
A 16. században kialakított, több bástyával ellátott városfalon való átjutást három fő kapu szolgálta: északon a Váci, keleten a Hatvani, délkeleten pedig a Kecskeméti kapu;
a 18. században azonban ez az építményrendszer egyre jobban útját állta a városfejlődésnek.
Az 1720-as évektől kezdve megindult a falakon kívüli részek beépülése, eleinte ugyan csak néhány, a falra kívülről tapadó házacskával, de pár évtizeddel később már egyre több és komolyabb épülettel. Ezek részben a városfal két oldalán, részben a Kecskeméti kapu előteréből a különböző mezőgazdasági területek felé tartó országutak mentén épültek, kirajzolva a mostani utcák előképét. A kőbányai szőlők, azon túl pedig az Alföld felé tartó útvonal lett a mai Baross utca, a Kiskunság gyümölcsösei és szántói irányába induló útból jött létre az Üllői út, de már láthatók voltak a mostani Ráday és Reviczky utca vonalai is.
A kapu elé futottak be az Alföldről érkező, főleg terményekkel megrakott szekerek, ide hajtották fel a parasztok a jószágaikat, és ezáltal itt indult be a kereskedés; állandó vásártér alakult ki a város határában. Pest városa 1734-ben kezdte el a kültelkeken lévő épületek telekkönyvi nyilvántartását, és ezek alapján már azonosítani lehetett a mai tér első építményeit, amelyek alapvetően mind a kereskedelemhez kötődtek.
Állatok és szekerek
Ekkor létesülhetett a később Két Oroszlán (Zwei Löven) néven ismertté vált fogadó épülete, amely a téren álló házak legrégebbike. A fogadó megnyitásának időpontjáról nem áll rendelkezésre pontos adat, de a ház feltételezhetően már az 1740-as évektől kezdve folyamatosan szolgálta a vendéglátást – egymásnak adták a kilincset a vendéglőscsaládok a Ráday és az Oroszlán (ma Török Pál) utca sarkán.
Az épületet azonban két alkalommal, az 1739-es pestis- és az 1831-es kolerajárvány idején karanténházzá nyilvánították: a Pest városába érkezőket itt vetették szigorú vizsgálatok alá, és várakoztatták akár napokig, hogy a járványt ne terjesszék a falakon belülre – igaz, a második karantén idején a türelmetlen vendégek már szó szerint fellázadtak a vegzatúra ellen.
Időközben a környező vidék rohamos fejlődésnek indult, sorra épültek ki a mostani Ferencváros utcái, házai, és közöttük a fogadó épülete kezdett eltörpülni, korszerűtlenné válni. Ezért akkori tulajdonosa 1816-ban Zitterbarth Mátyás építésszel teljesen átépíttette, kibővíttette, s a ház ekkor nyerte el ma ismert megjelenését.
A kereskedőváros felemelkedése együtt járt a Kecskeméti kapu előterében kialakult vásártér szerepének erősödésével is. Évente négyszer rendeztek két hétig tartó nagyvásárokat, amelyeken akár 13-14 ezer szekér is megfordult, illetve
rendszeresek voltak a ló-, sertés-, birka- és marhavásárok.
A 18. század folyamán kezdődött el a tér egyértelmű fejlődése, amelyet Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér) néven, majd nem sokkal később Heul- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznókereskedők tere) néven említettek. Mivel tűzvédelmi okokból a városfalon belül nem lehetett az állatok takarmányául szolgáló szénát tárolni, a város a kapu mellett jelölt ki tárolóhelyet, ahol kazalba halmozták a szénát. Ezt a tér elnevezése is követte: Heumarkt (Széna piac), 1866-tól pedig Heuplatz (Széna tér) lett.
A tér sokszög formája azonban a 18. század végéig még szabályozatlan maradt. Ebben változást a városfal és a Kecskeméti kapu 1794-ben történt lebontása hozott. Az 1808-ban alapított, József nádor vezette Szépítő Bizottmány elkezdte a korábbi külterületek szabályozását, utak, parkok, sétányok, intézmények helyének kijelölését, a városfal teljes elbontásával pedig az impozáns kiskörút kialakítását. Megindult továbbá az elegáns palotanegyed kiépítése, 1815-ben pedig a tér rendezési tervét is kidolgozták.
Az árvíz pusztítása
Egy évvel később kezdték építeni a tér legmeghatározóbb épületét, a klasszicista kiképzésű református templomot. A Hild Vince tervei alapján épült templom 1830-ra készült el, igaz, akkor még nem nyerte el végleges, ma ismert képét. Az 1838-as árvíz – amely a környék házaiban súlyos, végzetes károkat okozott – az új templomot sem kímélte, de a helyreállítási munkák hamar megtörténtek, Hild József pedig több ponton kiegészítéseket is végzett rajta: kívülre timpanonnal ellátott előcsarnokot, belülre karzatot épített. Az épület végül az 1859-ben helyére került toronysisakkal vált teljessé.
A környéket sújtó árvíz után a Duna felőli területek feltöltésébe, a partok megerősítésébe kezdtek, ezzel együtt pedig új lendületet vett a városfejlesztés, a teret környező utcák és épületek kialakítása. Az északi oldal meghatározó városképi eleme a tízéves építkezéssel 1847-re elkészült Nemzeti Múzeum Pollack Mihály-féle épülete lett. A tér ugyanebben az évben vette fel a francia származású svájci reformátor, Jean Calvin nevét, amelyet 1953-tól használunk a jelenlegi írásmóddal.
A Pesti Közúti Vaspálya Társaság 1866-ban építette ki a tér és Újpest közötti lóvasútpályáját, amelyet nem sokkal később a Duna irányába a Mészáros utcán, azaz a későbbi Vámház körút vonalán bővítettek. Az 1880-as években az Egyetem tértől már villamosvonal indult a Kálvin téren keresztül a Stáció (mai Baross) utca irányában az Orczy térig. A teret a századfordulóra annyi villamosvonal keresztezte, hogy a népnyelv a Sín tér elnevezést ragasztotta rá.
A közlekedés fontosságával és a polgárosodás lendületes megindulásával a térről a maradék piaci funkciót is száműzték, a szénavásár Budára került át, a teret pedig gránitkockákkal kövezték ki. Középre pompás díszkút került, az Ybl Miklós tervezte Danubius-kút, a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképező alakokkal.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2025/03/30/kalvin-ter-vasarter-reformacio-500-korona-szallo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!