Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Chameleon Comix gondozásában Pevel sorozatának eddig két kötete jelent meg magyarul, az Ambremer titkai (2024) és A feledés elixírje (2025), de idén karácsonykor megkapjuk a harmadik részt is.
A boldog békeidők varázslatos változata
A Csodák Párizsa egy olyan alternatív, 20. század eleji világot tár elénk, amelyben jelen van a mágia, és mesékből ismert lények bukkannak fel: sárkányok – akik humanoid alakot is fel tudnak venni –, gnómok, tündérek, boszorkányok, na meg persze varázslók (még Merlin is megjelenik az Artúr-mondakörből). Mindeközben javában zajlik a rivalizálás az európai nagyhatalmak között, hiszen Pierre Pevel történetei nem sokkal az első világháború kitörése előtt játszódnak.
A francia író által alkotott alternatív történelmi idővonal szerint valamikor a 19. században, a napóleoni háborúkat követően, vagyis 1815 után a Tündérvilág felfedte magát a Föld népei előtt. Átjárók kötik össze a két világot, és természetessé vált a világok közötti utazás.
A mágia valójában mindig is létezett a világban: a hosszú életű mágusok évszázadokon át rejtve éltek közöttünk. Miután azonban a Tündérvilág összekapcsolódott a Földdel, egymás után jöttek létre a mágusrendek, amelyek a világ nagyvárosaiban rendházakat alapítottak.
A történelem tehát nem ért véget: hatalmi érdekek szövik át az összekapcsolódó világokat, az európai nagyhatalmak ebben az alternatív történelmi univerzumban is intrikálnak egymással, csak éppen új szereplők is megjelentek a sakktáblán, például a sárkányok, a Tündérvilág királynője vagy épp nemezise: testvére, a Fekete Királynő.
Pevel világa felidézi egy rég letűnt kor hangulatát, a boldog békeidőkét, mielőtt Európát lerombolták volna a világháborúk, hogy aztán más nagyhatalmak emelkedjenek fel, és a kontinens az ő geopolitikai játszmáik terepévé váljon.
Ugyanakkor A Csodák Párizsának 20. század eleji világa nagyon más, mint amiről a történelemkönyvekből tanultunk: mesebeli, varázslatos, izgalmas és rejtélyes, olyan világ, amelyet az olvasó szívesen bejárna és felfedezne, noha nem veszélytelen.
Nem az, aminek látszik
Pevel regénysorozatának főszereplője az Azúr Mágusrend párizsi páholyának 15. században született varázslója, Louis Denizart Hippolyte Griffont. De nem úgy kell elképzelni, mint Gandalfot A Gyűrűk Urából, inkább mint egy sétapálcás – amely egyúttal a varázsbotja is – jól öltözött, negyvenes éveiben járó, finom modorú arisztokratát, aki szeret Dumas-t olvasni, és Londonból hozatja kedvenc Kenilworth teafüvét.
Olykor a macskájával is beszélget, aki egyáltalán nem közönséges cirmos, a legszembetűnőbb rajta, hogy szárnyai vannak.
Azincourt a neve, és bármilyen könyvbe zárt tudást képes magába szívni, ha rajta alszik.
Griffonttal folytatott párbeszédeik a humor igazi kincsestárát jelentik.
Azincourt a Tündérvilágból […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/03/20/pierre-pevel-csodak-parizsa-konyv-ajanlo-fantasy-magia-mese/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!