Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Evanna Lynch mindössze két interjút adott az eseményen, a színésznőt az Index is kérdezhette. A sztár a villáminterjúban többek között arról beszélt, hogy
- mit köszönhet a Harry Potternek;
- azonosul-e Luna karakterével;
- hogyan éli meg a töretlen népszerűséget;
- miért az írás áll hozzá a legközelebb;
- mi a különbség a színház és a filmezés között;
- és milyen projektekben szerepelne szívesen a jövőben.
Az, hogy egy hatalmas franchise-ban futott be, megkönnyítette vagy inkább megnehezítette a dolgát a későbbiekben?
Egyértelműen mindkettő. Húsz év telt el azóta, és persze néha elgondolkodom, milyen lett volna az életem vagy a karrierem nélküle – ezeket a gondolatokat nem lehet elhessegetni. Ugyanakkor a Harry Potter rengeteg mindent adott nekem: világszerte rajongókat, és sok lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. Kreatív szempontból viszont nehéz kilépni a franchise árnyékából. Néha arra gondolok, hogy az egész pályám nagyjából 11 percnyi játékidő köré épül. Ez az életem egy töredéke, és nincs arányban azzal a hatással, amit kiváltott a közönségben. Persze ez egy „jó probléma”, de ahogy mondtam, egyszerre áldás és kihívás is.
Hogyan ültette át Luna Lovegood (a regényhős) belső gondolatait a játékába?
Egyszerűen abból indultam ki, amit olvasás közben éreztem. Mindig megkönnyebbültem, amikor Luna feltűnt a történetben – mintha egyfajta könnyedséget hozott volna magával. Harry világa alapvetően feszültséggel teli, Luna viszont olyan személyiség, aki nem veszi át a stresszt, inkább a saját ritmusában éli meg a dolgokat. Ezt az érzést szerettem volna átadni a nézőknek. Akármikor nyomást éreztem, hogy „jól kell csinálnom”, mindig tudtam, hogy ez nem illik hozzá. Inkább egyfajta laza, már-már meditatív állapotból próbáltam játszani, egyszerűen csak elfogadva, ami történik a szövegben.
Mikor jött rá, hogy Luna karaktere ilyen sokat jelent a rajongóknak?
Leginkább a rajongói rendezvényeken érzem ezt. Évente többször is részt veszek ilyeneken, elképesztő látni az emberek érzelmi reakcióit, ráadásul minden korosztályból. Olyan rajongók is odajönnek hozzám, akik még nem is éltek, amikor elkezdtük a filmeket, és olyanok is, akik már a saját gyerekeikkel vagy unokáikkal osztják meg a történetet.
Ez az egész sokkal nagyobb annál, mint amit igazán fel tudok fogni.
Nagyon hálás vagyok, hogy egy kis része lehetek ennek a világnak, de azt hiszem, sosem fogjuk teljesen megérteni. Egy nálam fiatalabb barátom például azt mondta rám, hogy „ikonikus” vagyok, én meg csak néztem, hogy „mi?”.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!