Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök szerint a palesztin népnek „alapvető, független joga van az önrendelkezéshez”, az izraelieknek és a palesztinoknak „joguk van békében élni saját államukban, kétállami megoldás nélkül pedig nem lesz béke a Közel-Keleten. Nem lehet kétállami megoldás Palesztin Állam nélkül.
Később az ír külügyminiszter, majd Pedro Sánchez spanyol kormányfő is megerősítette, hogy május 28-án elismeri Palesztina államot.
Miért fontosak ezek az elismerések?
Bár szakértők egyértelműen erőtlen próbálkozásnak tartják a deklarációkat, azoknak kettős célja van. Egyfelől mielőbb lezárni a konfliktust, másfelől pedig felhívni a figyelmet a Gázai-övezetben kialakult humanitárius katasztrófára. Ugyanakkor van egy olyan olvasata is, hogy a három uniós tagállam közös lépése talán elgondolkodtatja azokat az uniós tagokat, akik még nem tették meg, hogy hasonló diplomáciai lépésre szánják el magukat.
Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az Index kérdésére, hogy Izrael nem fogadja el és nem ismeri el a Palesztin Államot, ahogyan nem ezt a megoldást támogatja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem, mert azt állítják, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak maguknak kell megegyezni a megállapodásban. Minden ettől eltérő kísérletet a Hamásznak tett gesztusként értékelnek.
A szakértő azt is mondta, hogy a meghatározó arab államok is azt mondják, ha a Nyugat elismeri az önálló Palesztin Államot, akkor a háború után készek részt venni Gáza újjáépítésében és a rendfenntartásban. Tárik Meszár szerint a kulcskérdés a kétállami megoldás lenne, de a megvalósítást számos probléma akadályozza. Ilyen a palesztin belviszály, valamint a tény, hogy komoly politikai tényező nem akar a Hamásszal tárgyalni.
Előbbi rendezésére pedig az elmúlt hetekben történt kísérlet, amikor megint aktivizálódott a kínai–közel-keleti diplomácia. Ennek nyomán hívták meg Pekingbe és próbálták összebékíteni a palesztinokat képviselő két ellenséges szervezetet, a Fatahot és a Hamászt.
Változtat-e bármit Izrael hozzáállásán az elismerés?
Az Index kérdésére Csepregi Zsolt Izrael-szakértő azt válaszolta, hogy rövid távon nem hoz érdemi változást az izraeli belpolitikában. Hosszabb távon azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis az erősödő nemzetközi diplomáciai nyomás előbb-utóbb lépésre kényszeríti Izraelt. Nemcsak a spanyol, ír és norvég elismerés, hanem az a tény is, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jahja esz-Szinvár, a Hamász gázai vezetője ellen háborús bűnök miatt.
Az ENSZ közgyűlése nemrégiben megszavazta azt az arab–palesztin határozattervezetet, amely új jogokat biztosít a palesztinoknak a világszervezetben. A határozattervezetre kilenc ország nemmel szavazott, köztük Magyarország, Izrael, az Egyesült Államok és Csehország is. A nagy igenlő szavazatarány pedig egyértelművé teszi, hogy a tagországok támogatják a palesztinok törekvését, hogy egyszer elnyerjék a teljes jogú ENSZ-tagságot, ami elvezethet államiságukhoz is. Az elfogadott határozat nem adja meg a teljes jogú tagságot a palesztinoknak, csak azt ismeri el, hogy jogosultak ezt megkapni.
Csepregi Zsolt utalt arra is, hogy Izraelben komolyan figyelnek arra, hogy az őket támogató vezető nyugati hatalmak, például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy éppen Németország miként viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Ha a mostani elismeréssel a három állam követ dobott a vízbe, hogy a többi nyugati ország gondolkodjon el, és csatlakozva az elismerések sorához, üzenjen Izraelnek, akkor az már egy komoly ügy.
A szakértő szerint ha az említett nagyobb nyugati országokban társadalmi vita alakulna ki arról, hogy elismerik Palesztinát, az már kényszerhelyzetbe hozhatná az izraeli vezetést. Különösen ha mondjuk az Egyesült Államokban változik a közhangulat, mert akkor az egyetemeken tüntetők muníciót kapnak, és mondhatnák: „lám-lám, mégis van értelme nyomást gyakorolni a politikai elitre, lehet befolyásolni a kormányzati politikát az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban”.
Magyarország ugyan támogatja a kétállami megoldást, de egyszer sem szólította fel Izraelt, hogy tegyen is valamit ezzel kapcsolatban. Tehát Budapest visszafogott, egyértelműen Izrael-barát külpolitikát folytat, hasonlóan például Prágához.
Magyarország 1988-ban azt ismerte el, hogy a Palesztin Hatóság legyen a palesztinok hivatalos képviselője.
A nem döntés rossz döntés
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!