Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Éjjel két óra van itt, Pevekben, és a nappali fénytől, valamint a tízórás jetlagtől nem tud elaludni az ember. Így hát jobb híján, cikket ír. Arról, hogy:
- Miért volt szükség Csukcsföldön egy úszó atomerőműre?
- Mennyibe kerül Oroszországban a benzin literje?
- Miért keresnek hatszor annyit az isten háta mögött, mint Moszkvában?
- Kik találták fel a nadrágpelenkát?
- Hányszor annyi energiát termel Paks, mint a peveki úszó erőmű?
- Miért számít legendai hősnek Roman Abramovics Csukotkában?
Tíz időzónányira Budapesttől
Pevek Oroszország legészakibb, messze az északi sarkkörön túl fekvő városa tíz időzónányira van Budapesttől. De még Moszkvától is kilencre. Ez a kietlen, isten háta mögötti vidék emberi életre gyakorlatilag alkalmatlan, ugyanakkor mégis élnek itt emberek, és nemcsak az őslakos csukcsok, hanem – jobbára orosz – betelepülők is. Mármost itt, a Kelet-szibériai-tenger partján, a Csauni-öbölben horgonyoz a világ egyetlen úszó atomerőműve, ezt látogatjuk meg, ezért utaztunk el a világ végére, ahol most, május közepén is mínusz 12 fokot mutatott a hőmérő higanyszála a borongós időben, amikor leszállt az S7 légitársaság repülőgépe a helyi repülőtéren. (Egy nappal később pedig már verőfényes napsütésben nulla fokot… Ilyen szeszélyes itt az időjárás.) Igazából azt sem tudtam, milyen nap van, annyira összezavarodtam az időzónák közötti ugrabugrálástól.
De haladjunk sorjában. Amikor elhagytuk Moszkvát, 23 fok volt, tűzött a nap, ennek ellenére felkészültünk a legrosszabbra. És már közbenső állomásunkon, Novoszibirszkben, Szibéria fővárosában – ahol négyórás repülést követően landoltunk tankolás céljából – ízelítőt kaptunk a feketelevesből. Szemerkélt a hűvös eső, már csak 12 fok volt a moszkvai 23 helyett, de a Tolmacsovo légikikötő színvonala nem hagyott kívánnivalót maga után. Nyugati nívójú shopok, éttermek, bárok, elfogadható árakkal. Az orosz sör korsója 355 és 495 rubel között, az import nedű 555 rubel, néggyel szorozva nincs annyi, mint Ferihegyen.
Megálló Novoszibirszkben
A novoszibirszki reptéren végre volt időnk alaposabban elbeszélgetni útitársainkkal. A Roszatom rajtunk, magyar újságírókon kívül namíbiai, indiai, kirgiz és indonéz riportereket, kommunikációs szakembereket hívott meg erre a különleges túrára.
Se Indonéziában, se Namíbiában nincs atomerőmű, a közeljövőben nem is terveznek építeni, mégis itt vannak a kollégák, és nem is véletlenül.
Namíbia például hatalmas uránérc-tartalékkal rendelkezik, és a kutatást, majd a kitermelést nem más végzi, mint az Uranium 1 nevű cég, amely történetesen a Roszatom leányvállalata. De Namíbiában nemcsak urán van, hanem gyémánt, réz, sőt, a közelmúltban olajmezőket is feltártak, és ettől hirtelen elképesztő mértékben rokonszenves lett az egykori Délnyugat-Afrika a nagyvilágban. Nemrégiben az Egyesült Államok first ladyje, Jill Biden látogatott el Windhoekba, a fővárosba, és hamarosan magát az amerikai elnököt is Namíbiába várják, de Bidenen kívül is egymásnak adják a kilincset Windhoekban az állam- és kormányfők, a világ vezető politikusai.
Ami a Roszatomot illeti, eddig csekély 50 millió dollárt fektetett be a délnyugat-afrikai országban.
Munkaerő az átlagfizetés sokszorosáért
De közben már fel kell szállnunk a peveki járatra, búcsút intünk Novoszibirszknek, irány a világ vége!
Peveket 1930-ban alapították, és az ötvenes, hatvanas, sőt, még a hetvenes években is tizenötezer lakója volt, de a presztrojka idején, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján leépült a gazdaság, és gyakorlatilag csak az aranybányászat maradt meg, mint munkalehetőség, no meg később a Lomonoszov nevét viselő úszó atomerőmű, ami az arany- és a többi bányát és a várost látja el árammal. Ezért elvándorolt innen a lakosság nagy része, manapság csupán valamivel több mint négyezer lakója van a városnak. (Ahogy vezetőnk és tolmácsunk, Ilja fogalmaz: a Mengyelejev-féle periódusos rendszer valamennyi fémje megtalálható Csukotka földjében.)
Az úszó atomerőművet 2019-ben kapcsolták rá a Csukcsföld sziget üzemmódban működő – tehát az orosz országos hálózattal összeköttetésben nem álló – hálózatára, amelynek korábban két áramtermelő egysége volt: a Pevekben található Csaunszkoje széntüzelésű hőerőmű, illetve a bilibinói atomerőmű, innen 200 kilométer távolságra. 2020 májusa óta, tehát három éve termel kereskedelmi üzemben az úszó atomerőmű.
Az olvasóban joggal vetődhet fel a kérdés: vajon miért jön valaki dolgozni Pevekbe, ahol hat hónapig állandó sötétség honol, fél évig meg le sem megy a nap, azaz nem nagyon tud elaludni az ember, továbbá igazából nem is nagyon lehet mit csinálni a műszak befejeztével. (Bár van mozi és művelődési ház, utóbbinak Iceberg, azaz Jéghegy a neve, és a lakótelepi épületek között játszótér is található.)
Nos, nem kell túlzottan erős fantázia, hogy kitaláljuk: a pénzért.
A 40 000 rubeles orosz átlagfizetés hatszorosáért jönnek Pevekbe dolgozni az emberek, az 240 000 rubel, majdnem egymillió forint. De van, aki még többet keres túl a sarkkörön.
Jó, jó, euróra átszámítva ez alig több 2500-nál, de Oroszországban mások az árviszonyok, mint Németországban vagy éppen Magyarországon, hogy hirtelenjében csak a 46 rubeles literenkénti benzinárat (alig 190 forint) említsük.
Szóval, azért a havi 240 ezer rubelért talán már megéri Pevekben dolgozni, néhány év alatt tekintélyes summát tud összespórolni itt az ember, már csak azért is, mert nemigen van mire elkölteni a fizetést.
Nosztalgiával gondolnak az egykori kormányzóra
Csukcsföld, oroszul Csukotka kormányzója 2001 és 2008 között Roman Abramovics, Oroszország egykori leggazdagabb oligarchája, a Chelsea valamikori tulajdonosa volt.
A milliárdost Vlagyimir Putyin kérte fel visszautasíthatatlan ajánlat formájában, hogy virágoztassa fel a körülményekhez képest ezt a távoli régiót, és az oligarcha hét éven keresztül a terület kormányzója volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ott lakott volna, londoni rezidenciáját természetesen nem adta fel, de rendszeresen ellátogatott Csukotkába, és jelentős összegeket fordított a terület fejlesztésére. Hogy mennyire jelentőseket, azt nem tudni pontosan, de tény és való, hogy kirángatta a régiót a válsághelyzetből, emelte az életszínvonalat, bővítette, fejlesztette az infrastruktúrát, lakóházakat, iskolákat, kórházakat épített, és állítólag még befektetőket is vonzott ide.
Kedden jártunk az Icebergben egy kis kulturális előadáson, a csukcsföldi népi együttes táncosai adtak elő egy érdekes folklórműsort, majd utána kérdezz-felelek zajlott, köztünk, újságírók és a helyi funkcionáriusok között. Jómagam megkérdeztem, hogyan gondolnak vissza arra a hétéves időszakra, amikor Abramovics volt itt a kormányzó.
Nem fogják elhinni, szinte bepárásodott a válaszadó középkorú nő tekintete: „Abramovics sokat tett azért, hogy növekedési pályára állítsa Csukotkát – fogalmazott. – Érezhetően javította a csukcsok életszínvonalát, kórházakat, iskolákat, óvodákat épített a régióban, sőt, a gyerekeket üdültette, a kissrácokat elutaztatta Londonba a Chelsea meccseire.”
Még be sem fejezte az illető a mondandóját, már szólásra is jelentkezett egy harminc körüli ifjú hölgy: „Visszasírjuk azokat az időket. Abramovics rengeteget segített rajtunk, sokunk számára az ő kormányzósága idején nyílt ki a világ. Én például semmit sem tudtam korábban a nagyvilágról, aztán egyszer csak a Fekete-tenger partján találtam magam, ragyogó napsütésben. A kormányzó úr megszervezte a nyaralásunkat, amire előtte nem is gondolhattunk.”
Fürdőzés az öböl négyfokos vízében
Érdekes módon egyfajta lokálpatriotizmus a sanyarú klimatikus és egyéb körülmények dacára is munkál az itteniekben. Idegenvezetőnk, egy rokonszenves fiatal hölgy például olyan, már-már megható szeretettel beszélt városáról, mintha a világ legélhetőbb települése lenne, pedig… Elmondta, milyen komoly infrastrukturális és kulturális fejlesztések lesznek itt a közeljövőben, hogy lehet sportolni, és még fürdő is van!
Tényleg van, méghozzá a csaknem egész évben befagyott öböl partján.
A peveki nyár másfél hónapig tart, olyankor felenged az öböl jege, és a víz négyfokosra (!) forrósodik fel…
Ez az ittenieknek már elfogadható, mert ahogy vezetőnk megerősítette, vannak, akik ilyenkor megmerítkeznek a Kelet-Szibériai-tenger hullámaiban.
Amúgy nekünk nem szabad egyedül kóborolnunk a városban, csak csapatban, vezető kíséretével. Hogy miért, azt nem árulták el, de gyanítjuk, hogy egy-egy jegesmedve be szokott tévedni Pevekbe, a sarki rókákról és farkasokról nem is beszélve. A közeli Wrangel-sziget természetvédelmi terület, ott párosodnak a jegesmedvék, de vannak ott […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/05/17/pevek-uszo-atomeromu-sziberia-csukcsfold-abramovics-roszatom-/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!