Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy szürkezónában zajló befolyásolási kampány önmagában nem fogja kikényszeríteni Tajvan egyesülését az anyaországgal. Azonban sok év alatt Kína katonai, félkatonai és polgári műveleteinek kiterjesztése a Tajvan által ellenőrzött területekre elérhet bizonyos köztes célokat – a legfontosabb, hogy megakadályozza a sziget hivatalos függetlenségének elérését –, miközben megőrizheti Peking lehetőségét arra, hogy később erőszakot alkalmazzon.
Ha Peking szürkezónás „hadjárata” ellenállás nélkül marad, az az Egyesült Államok ázsiai hatalmának határait is megmutathatja.
Az Egyesült Államok és szövetségesei például nem valószínű, hogy bevetik a térségben kiépített fejlett rakétarendszereket, ha Kína soha nem nyújt egyértelmű casus bellit egy invázió formájában. Ehelyett az amerikai vezetők vitázhatnak arról, hogy Kína átlépte-e a vörös vonalat. Mivel Washingtont gátolja a bizonytalanság, hogy Kína milyen messzire akar elmozdulni a szürkezónás taktikájával, a felelősség nagy része Tajvanra fog hárulni – írják a Foreign Affairs hasábjain Isaac Kardon és Jennifer Kavanagh, a Carnegie Endowment for International Peace tudományos főmunkatársai.
Az Egyesült Államoknak is abba kell hagynia az örökös várakozást az invázióra, és jobban fel kell figyelnie a Tajvan lassú megfojtása jelentette veszélyekre. Washingtonnak támogatnia kell Tajpej erőfeszítéseit azáltal, hogy növeli Tajvan felügyeleti képességeit, kiterjeszti az amerikai parti őrség szerepét a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tengeren, és koordinálhatja a kereskedelmi szereplőket, akik nyomás alatt érezhetik magukat, hogy eleget tegyenek Pekingnek. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, valószínű, hogy Tajvan autonómiája és az Egyesült Államok hitelessége egyaránt jelentősen csökken.
Gyülekező felhők
Az elmúlt évtizedben Kína egyre erőteljesebben jelent meg Kelet-Ázsia légterében, vizein és információs szférájában. A parti őrség és más tengeri rendfenntartó hajók ellenőrzést szereztek az Indonézia, Japán, Malajzia, Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Vietnám körüli, vitatott hovatartozású vizek felett. 2024 első hónapjaiban a kínai parti őrség hajói manővereket hajtottak végre, hogy megakadályozzák a Fülöp-szigetek katonai előőrsének utánpótlását, kínai diplomaták a Tonkin-öbölben figyelmen kívül hagyták a nemzetközi tengerjogot, és kínai hajók fenyegették a japán repülőgépeket, amelyek a Diaoyu-szigetek (Japánban Senkaku-szigetekként ismertek) körüli japán felségterület légterében tevékenykedtek.
Ezek az intézkedések azt az alapvető szándékot tükrözik, hogy a vitatott területeken a kínai jog érvényesüljön. Hongkong autonómiájának folyamatos megfojtása hasonlít Peking tengeri területekkel kapcsolatos stratégiájához. Kína jogi intézkedésekkel terjesztette ki tényleges ellenőrzését Hongkong kormányzatának kritikus aspektusai felett – mindezt anélkül, hogy katonai erőhöz folyamodott volna.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/26/kina-tajvan-egyesult-allamok-feszultseg-invazio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!