Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Frontvonal legújabb adásában Tarjányi Péter kifejtette, hogy rendkívül feszült nemzetközi helyzetben dobta be Donald Trump, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphet a NATO-ból – csakhogy erre egyedül nincs felhatalmazása, ehhez a kongresszus döntése kellene. A kijelentés így inkább politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető, nem azonnali forgatókönyvként. A háttérben azonban jóval komolyabb probléma húzódik:
az Egyesült Államok egyre mélyebben sodródik bele az Irán körüli konfliktusba, miközben nem látszik, hogyan lehetne ezt lezárni.
Bár az amerikai–izraeli katonai együttműködés működik, és a légicsapások folyamatosak, a stratégiai végcél homályos. A klasszikus kérdések – hogyan nyerhető meg a háború, és hogyan köthető béke – egyelőre megválaszolatlanok.
Amerika egyedül marad?
Látható volt, hogy az Egyesült Államoknak nagyon gyorsan volt ötlete, hogy hogyan kezdje el ezt a háborút, folytatja is a háborút, de gőze sincs Washingtonnak, hogy ezt a háborút hogy kéne befejezni.
A szakértő a beszélgetésben elmondta, hogy a helyzetet tovább bonyolítja Irán hozzáállása: a nyugati logikával szemben nem mutat hajlandóságot a megadásra még súlyos veszteségek árán sem. A vallási és ideológiai tényezők miatt a konfliktus elhúzódása szinte borítékolható, ami Washington számára is váratlan kihívás.
Közben az Egyesült Államok hiába próbált nemzetközi koalíciót szervezni – Japán, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és a NATO-tagok többsége is nemet mondott a közvetlen részvételre. Franciaország ugyan erőket küld a térségbe, de kifejezetten evakuációs céllal. Ez diplomáciai értelemben komoly kudarc, amely tovább erősíti az amerikai elszigetelődés képét.
A konfliktus már most érezteti hatását a gazdaságban is:
az üzemanyagárak emelkedése az amerikai belpolitikában is kockázatot jelent Trump számára. Ha a háború nyárig elhúzódik vagy eszkalálódik, akár egy új, a 2008-asnál is súlyosabb gazdasági válság sem zárható ki.
A legnagyobb kérdés így nem az, hogy folytatódnak-e a harcok, hanem az: van-e egyáltalán olyan szereplő, akivel a végén meg lehet állapodni? Jelenleg ugyanis a konfliktus minden résztvevője más irányba húz – és ez a háborúk történetében ritkán jelent gyors lezárást.
EU-csúcs és vétó: Ukrajna finanszírozása a tét
A beszélgetésben az is szóba került, hogy a héten kulcsfontosságú EU-csúcs jön, ahol az ukrán támogatás és az energiabiztonság kérdése is napirenden van – magyar vétóval a levegőben. Az Európai Unió vezetői a héten döntenek az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós támogatásról, miközben továbbra is vita zajlik a Barátság kőolajvezeték körül. Magyarország jelezte: kész megvétózni a csomagot, ami rövid távon lassíthatja a folyamatot.
A jelenlegi állás szerint azonban ez inkább időhúzás lehet, mint valódi blokád. Brüsszelben már készülhet a „B terv”, és az uniós vezetés várhatóan biztosítani fogja a forrásokat Ukrajna számára – akár kerülőúton kivitelezett megoldásokkal is.
Tarjányi a beszélgetésben azt is kifejtette, hogy véleménye szerint az olaj a választásokig nem fog megindulni a Barátság kőolajvezetéken. A két ország folyamatosan küzd egymással, így csekély az esélye, hogy a konfliktus a közeljövőben nyugvópontra jut.
Nem Ukrajna a hunyó ebben a helyzetben, de az látszik, hogy saját érdekében hajlandó gazdasági nyomásgyakorlásra is. Ebben a történetben három szereplő van: Ukrajna, Magyarország és az Európai Unió, és mindegyiknek megvannak a maga eszközei, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!