Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Elsőként azonban látszólag meglepő módon, jóval az urnazárás előtt, a háromnapos voksolás első napján az „elsöprő győzelemhez” az Európai Tanács elnöke gratulált. Charles Michel szarkasztikusan megjegyezte Putyin újabb diadaláról: Oroszországban „nincs ellenzék, nincs szabadság, sem választási lehetőség”.
Az urnazárás után viszont sietve gratulált a kínai elnök. Hszi Csin-ping azt üzente: Peking „fenntartás nélkül” támogatja azt a partnerséget, amelyet közvetlenül az Ukrajna ellen indított orosz invázió megkötése előtt kötött Moszkvával.
A kínai állami médiában egy szót sem ejtettek a választások demokratikus, vagy éppen a demokráciát mellőző jellegéről, Putyin győzelmét viszont úgy jellemezték: „bizonyosságot hoz a turbulens világba”.
A német kormány nem ismeri el az orosz elnökválasztás eredményét, Berlinben nem fogják elnöknek nevezni Putyint, de készek vele tárgyalni. Nem tartjuk ezeket az úgynevezett választásokat Oroszországban sem szabadnak, sem tisztességesnek, mivel az eredmény előre ismert volt – érvelt a külügyi szóvivő. Olaf Scholz kancellárt idézte, aki szerint Oroszország diktatórikus állam, amelyet Vlagyimir Putyin irányít tekintélyelvűen.
David Cameron brit külügyminiszter szerint a választások az oroszországi „elnyomás súlyosságára” hívták fel a figyelmet, míg az amerikai külügyminisztérium szerint a riválisok bebörtönzése és kizárása az eljárás „hihetetlenül antidemokratikus” jellegére utal.
Az európai és washingtoni észrevételek szöges ellentétben állnak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokból áradó gratulációk tartalmával.
Az amerikai kihívás
Az ellentétes töltetű reakciók igazolják a geopolitikai törésvonalakat, amelyek egyre szélesednek Oroszország Ukrajna ellen indított támadása óta. Kína ebben a két évben igyekezett kiterjeszteni nemzetközi befolyását, miközben egyre feszültebbé válik kapcsolata az Egyesült Államokkal. Erőfeszítéseiben készséges partnerre talált Oroszországban.
Tajvan a Kínai Népköztársaság szerves része
– erősítette meg Vlagyimir Putyin minapi győzelmi beszédében. Ezzel egyrészt az Ukrajna ellen indított „különleges katonai műveletét” igazolta, másrészt Pekinget biztosította támogatásáról. Más, meg nem nevezett országokat azzal vádolt, hogy „provokálnak” Tajvan környékén, ezek a próbálkozások azonban „kudarcra ítéltek”.
Kína és Oroszország – Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával együtt – a feltörekvő gazdaságok BRICS-csoportjának tagja. A tömörülés célja, hogy kihívást jelentsen az Egyesült Államok uralmának a globális piacon.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!