Őrségváltás Szingapúrban. Hogyan tovább az ázsiai mintaállamban?

Nem sokkal azelőtt, hogy Taylor Swift márciusban Szingapúrba érkezett, a miniszterelnök-helyettes, Lawrence Wong hirtelen nagy népszerűségre tett szert, miután egy kínos TikTok-videót posztolt, amelyben az énekesnő „Love Story”-ját játszotta gitárján. A szerény, amerikai végzettségű közgazdásznak azonban hozzá kell szoknia a reflektorfényhez, hiszen ma már ő a hatmilliós városállam első számú vezetője. 

Ez mindössze a harmadik hatalomváltás azóta, hogy a 735 négyzetkilométeren elterülő Szingapúri Köztársaság 1965-ben függetlenné vált Malajziától. Előnyös földrajzi fekvését kihasználva az 1819-ben alapított város 1963 előtt a brit malajziai gyarmatok központjaként működött. A múlt hónapban Lee Hszien Loong miniszterelnök, aki 2004-től kormányfőként vezette az országot bejelentette, hogy lemond az 1959-től az összes választást megnyerő Népi Akciópárt (PAP) éléről. Néhai apja, Lee Kuang-jao, akit a modern Szingapúr megteremtőjének tartanak, 1959-től 1990-ig vezette a nemzetet. Őt követően Goh Chok Tong lett a kormányfő, de Lee Kuang-jao rangidős miniszterként végig megőrizte befolyását, lényegében megerősítve a Lee család dominanciáját a politikában, miközben Lee Hszien Loong miniszterelnök-helyettesként várakozott.

Az  idősebb Lee a gazdasági tervezés, a befektetőbarát politika és a kereskedelem iránti nyitottság kombinációjának köszönhetően a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érte el a városállamban. Az ifjabb Lee alatt az ország globális pénzügyi központként tovább virágzott. Wong, aki korábban köztisztviselő volt, azonban már egy olyan korban veszi át a gyeplőt, amikor a városállam egy kihívásokkal teli geopolitikai környezettel néz szembe. Ráadásul az államilag irányított társadalomban is repedések mutatkoznak.

Hirdetés

A Szingapúr előtt álló kihívások

Globális ügyekben a Maláj-félsziget legdélebbi pontján található Szingapúr messze a súlya felett teljesít, azonban látni kell, hogy a gazdasági modell változik és a globalizáló erőkről, amelyek segítettek Szingapúr sikerének elérésében, a nagyobb protekcionizmus felé mozdul el. A változó idők pedig más vezetőket kívánnak. Ez pedig meghozta a lehetőséget Wong számára, hogy új irányba terelje a nemzetet.

Persze Wong kinevezése aligha jelent forradalmi változásokat. Az illiberális demokráciaként is emlegetett Szingapúr már 2022 áprilisa óta gondosan megkoreografált módon készült az átmenetre. Eközben a társadalomban a megélhetési költségek emelkedésével és az egyenlőtlenségek növekedésével egyre nagyobbak a szakadékok. A külföldi munkavállalók – akik a város munkaerő-állományának nagy részét alkotják – egyre elégedetlenebbek, miközben a PAP-ra nyomás nehezedik, hogy egy illiberális vezetésből egy befogadóbb kormányzattá alakuljon át.

A rekord nagyságú tőkebeáramlás a kínai nagyvárosokból, valamint olyan országokból, mint India és az Egyesült Államok, megemelte a megélhetési költségeket és a lakásárakat. A város a múltban alapvetően a tengerentúli munkavállalókra támaszkodott, az építőipari munkásoktól a bankárokig. A kormány azonban egyre inkább korlátozza a külföldiek foglalkoztatását, hogy a helyi munkaerőt hozza helyzetbe.

Emellett az Egyesült Államok és Kína rivalizálása Szingapúr közvetlen környezetében is felerősödött, ami egyre trükkösebb egyensúlyozást tesz szükségessé. Eközben persze Szingapúrnak a saját nemzeti érdekeit kell követnie, és ezt következetes és elvi alapokon nyugvó módon kell végrehajtania, ami azzal is együtt jár, hogy néha kiváltja vagy az USA vagy Kína nemtetszését – ezt Wong is elismerte.

Az új miniszterelnök tisztában van a kormány előtt álló kihívásokkal „A városállam a hidegháború vége óta 30 évig élvezte a békét az ázsiai-csendes-óceáni térségben, de ez a „korszak véget ért”. „Nyitott gazdaságú kis országként Szingapúrt a nemzetközi konfliktusok és rivalizálás is érinteni fogja, „amelyet geopolitikai feszültségek, protekcionizmus és burjánzó nacionalizmus jellemez” – fogalmazott az új kormányfő.

De ki az a Lawrence Wong?

Az 51 éves Wong […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/28/szingapur-politika-lawrence-wong-kormanyfo/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!