Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vlagyimir Putyin orosz elnök Nyikita Hruscsov szovjet vezetőre emlékeztető módon fenyegetőzik. Hszi Csin-ping kínai elnök a kínai nukleáris arzenál drámai mértékű kiépítését indítványozta elő. Egy olyan projektet, amelynek méretét és hatókörét az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának nemrég nyugállományba vonult parancsnoka „lélegzetelállítónak” nevezte.
Az orosz és a kínai vezetők egy „határok nélküli barátsági szerződést” is aláírtak. Kim Dzsongun észak-koreai vezető fegyvereket és csapatokat szállít Oroszország ukrajnai háborújának támogatására, és az ország javítja képességeit, hogy atomfegyverekkel csapást mérjen mind szomszédaira, mind az Egyesült Államokra, amint azt október 31-én egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tesztindításával demonstrálta.
Ezek a fejlemények messzemenő kihívások elé állítják az Egyesült Államokat. Amerika már nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy figyelmen kívül hagyja a nukleáris veszélyeket, és egyetlen ellenfél elrettentésére koncentráljon. Ennek az új valóságnak a kezelése érdekében a Biden-kormányzat módosította az amerikai nukleáris doktrínát annak érdekében, hogy egyszerre legyen képes elrettenteni Kínát és Oroszországot – írja a Foreign Affairs.
Emellett új hordozórendszereket, platformokat és robbanófejeket fejleszt. Washington erőfeszítéseit az elöregedő amerikai nukleáris elrettentő erő modernizálására azonban az ipari bázis nem megfelelő kapacitása, az anyag- és munkaerőhiány, valamint a finanszírozási hiányosságok hátráltatják.
Kevés idő, sok ellenfél
Az elmúlt három évtizedben az újonnan hivatalba lépő kormányok általában elvégezték a nukleáris helyzet felülvizsgálatát, amely időigényes folyamat. Célja az Egyesült Államok nukleáris politikájának és stratégiájának meghatározása a következő öt-tíz évre. Annak megértéséhez, hogy az új Trump-kormányzatnak miért kellene a Biden-féle iránymutatás gyors frissítésére korlátozódnia a teljes doktrína felülvizsgálata helyett, fontos felismerni a fenyegetést és azt, hogy milyen gyorsan nőtt.
Bár Oroszország lassan kezdte meg nukleáris modernizációs programját, ez az erőfeszítés mára nagyrészt befejeződött.
Oroszország elérte a szárazföldi telepítésű interkontinentális rakétákból, stratégiai tengeralattjárókból és a hozzájuk tartozó rakétákból, valamint bombázókból és a levegőből indítható cirkálórakétákból álló modern stratégiai triádot. A korszerűsített triád minden egyes eleme jelentős előrelépés a korábbi képességekhez képest, és némelyikük destabilizálja is a meglévő stratégiai egyensúlyt: az orosz Szarmat például, amely a nehéz SS–18-as interkontinentális ballisztikus rakéta leváltására tervezett masszív rakéta, nagyszámú nukleáris robbanófejet hordozhat, amelyek célja az amerikai ICBM-ek megtámadása az első csapás forgatókönyve szerint.
Kína még gyorsabban modernizálja nukleáris erőit. Hszi 2020 körül kezdődően elrendelte Kína arzenáljának masszív és gyors bővítését. Az ország által bevethető stratégiai nukleáris fegyverek száma az előrejelzések szerint 2030-ra 500-ról ezerre duplázódik, és a következő évtized közepére meglesz az 1550 darab is. Peking már elérte, hogy az Egyesült Államoknál és Oroszországnál kisebb, de ahhoz hasonló, ütőképes stratégiai triáddal rendelkezzen, és regionális nukleáris erőit is bővíti és diverzifikálja. Oroszországtól és az Egyesült Államoktól eltérően Kína névlegesen a „nincs első csapás” politikát követi. Nukleáris erőivel azonban valójában szert tett az első csapás és figyelmeztető indítás képességeire.
Eljött az idő
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!