Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Március 19-én, csütörtökön találkoznak Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői, ahol az eredeti tervek szerint a februári informális kihelyezett ülésen már tárgyalt európai gazdaság helyzet és a versenyképesség javítása lett volna a fő téma.
A cél a mostani csúcson lényegében az lenne, hogy a tagállamok vezetői konkrét lépesekben megállapodjanak, hogyan lehetne az EU gazdaságát ellenállóbbá tenni a különböző külső válságokkal szemben,
ugyanakkor a válságellenállóság kialakítását célzó kérdések helyett ismét egy újabb válsággal kell foglalkozniuk az uniós vezetőknek.
Egyrészt az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, valamint Teherán erre adott reakciója a Hormuzi-szoros lezárásával – ahol a világ olajkereskedelmének az ötöde halad át – miatt az EU kénytelen az előzetes napirend helyett az orosz invázió óta nem látott energiaár-növekedéssel foglalkozni, miközben a Barátság kőolajvezeték körüli magyar–szlovák–ukrán viták okán az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel magyar blokkolása miatt Ukrajna finanszírozása ismét kiemelt kérdéssé vált a csúcson.
Sikerülhet-e megállapodni Orbán Viktorral vagy megmarad a magyar vétó?
Ukrajna finanszírozásáról eredetileg még az októberi csúcson terveztek megállapodni a tagállamok vezetői, ugyanakkor erre végül csak az év végi, decemberi csúcson került sor, és akkor sem az eredeti, az orosz jegybank Európában immobilizált vagyonának felhasználását célzó tervről, hanem egy 90 milliárd eurós uniós hitelről sikerült megegyezni.
A tagállamok vezetői annak ellenére döntöttek a hitelfelvétel mellett, hogy azt korábban többen is elutasították, de mivel az immobilizált orosz vagyon kapcsán leginkább érintett Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever szerint országa nem kapott elegendő jogi és pénzügyi biztosítékot a többi tagállamtól, ezért végül B tervként az eurókötvények kibocsátását húzták elő a kalapból.
Azóta a hitelfelvételt az Európai Parlament, majd pedig nagyköveti szinten a tagállamok is elfogadták, ugyanakkor a végső szavazást a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsában (röviden: Tanács) végül Magyarország megvétózta, mivel – a magyar és a szlovák kormány szerint – Ukrajna politikai okok miatt nem szállít orosz olajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül a két ország felé.
Magyarország és Szlovákia szerint a vezeték üzemképes, míg Ukrajna szerint egy január 27-i orosz csapás miatt jelenleg az technikailag nem megvalósítható, emiatt a magyar kormány élt a vétójogával a hitel folyósítását lehetővé tevő egyik, egyhangú döntést igénylő javaslat esetében, hogy így érje el a vezeték helyreállítását, miközben a két ország mellett még a Cseh Köztársaság is mentességet kapott a hitelfelvétel alól.
A Barátság kőolajvezeték, valamint az áprilistól államcsőddel szembenéző Ukrajnának nyújtott hitel blokkolásának ügyében az Európai Bizottság és az Európai Tanács próbált kompromisszumos megoldást találni, ennek kapcsán a csúcs előtt két nappal be is jelentették, hogy uniós pénzből és európai technikai segítséggel fogják helyreállítani az orosz olajat szállító vezetéket, amibe végül az azt sokáig elutasító Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is belement – az ukrán elnök korábban zsarolásnak minősítette azt, hogy felszólították a vezeték helyreállítására.
Azonban a magyar kormány szerint a keddi sajtóközlemény egy színjáték, Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy amíg nem jön olaj, addig nem fogja feloldani a vétóját a decemberben megállapodott hitelről.
Emiatt valószínű, hogy sok időt fognak az uniós vezetők foglalkozni az üggyel, és megpróbálhatnak egy olyan megoldást találni, amely már a magyar és a szlovák miniszterelnököknek is elfogadható – például hogy uniós, magyar és szlovák szakemberek vizsgálják meg a kőolajvezetéket a helyszínen, ami az ukránok szerint a brodi szivattyúállomást ért támadás miatt nem működik, és helyreállítása másfél hónapot vesz igénybe.
Azonban ha a mostani csúcson nem sikerülne ebben megoldásra jutni, és a magyar miniszterelnök továbbra is fenntartaná kormánya vétóját a hitelfelvétel folyósításával szemben, akkor a B terv B terveként a többi tagállam dönthet úgy, hogy uniós szint helyett ideiglenes jelleggel bilaterális úton adnának hiteleket Ukrajnának, amíg az uniós hitel kapcsán nem szűnik meg a magyar – és lehetséges szlovák – vétót kiváltó ok.
A magyar vétó és a szlovák álláspont kapcsán egyébként nem minden tagállam annyira megértő, mint az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács,
ugyanis többen úgy vélik, a magyar és a szlovák kormányok megsértik a lojális együttműködés elvét, hiszen egy már általuk is elfogadott alkura mondanak nemet.
Név nélkül több uniós diplomata és tisztségviselő is arról beszélt az elmúlt hetekben az Indexnek, hogy az ő olvasatukban nincs miről tárgyalni Magyarországgal és Szlovákiával a témában, hiszen a hitelfelvételről még decemberben megállapodtak, és inkább a magyar és a szlovák kormányoknak kellene betartaniuk a szavukat.
Azonban a magyar és szlovák álláspont szerint a Barátság kőolajvezeték leállásával megváltozott a helyzet, és addig vétózzák a hitelt, valamint az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot, amíg arra nem sikerül mindenki részéről elfogadható megoldást találni.
Mindenesetre ha a tagállamok vezetői úgy látnák, hogy a magyar és a szlovák kormányfő meggyőzhetetlen, és emiatt a témát gyorsan lezárva inkább a bilaterális hitelek felé fordulnának, még így is várható szóváltás,
a csúcson ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz.
Az ugyanakkor még kérdéses, hogy a kedden Londonban, szerdán pedig Madridban tartózkodó államfő személyesen vagy csak online kapcsolaton keresztül számol be az ukrajnai háború legfrissebb állásáról, valamint országa pénzügyi helyzetéről.
Az viszont biztos, hogy Ukrajna finanszírozására találnak majd valamilyen megoldást, hiszen António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében úgy fogalmaz:
Meg fogjuk erősíteni, hogy töretlenül támogatjuk Ukrajnát, miközben az továbbra is védekezik az orosz agresszióval szemben, és igazságos és tartós békére törekszik. Továbbra is alapvető fontosságú az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása mindaddig, amíg érdemi tárgyalásokat nem kezd a békére irányulóan.
Donald Trump úgy téríti el a csúcsot, hogy ott sincs – már megint
Míg a magyar és a korábban elvben felvetett szlovák vétóra könnyen találhatnak átmeneti megoldást a tagállamok, addig egy másik megoldandó problémára már nem:
a Donald Trump és Benjamin Netanjahu által elindított Irán elleni háborúnak még mindig nincs vége, és jelenleg nem tudni, mikor nyílhat meg ismét az Irán által blokkolt Hormuzi-szoros.
Jelenleg még csak az utóbbi jelent problémát, hiszen az, hogy a világ olajkereskedelmének 20 százaléka jelenleg nem tud kijutni a piacra, rendkívül megnövelte az olaj árát – az már majdnem egy hete meghaladja a hordónkénti 100 dollárt, és nem tudni, ennek mikor lehet vége.
Az Európai Bizottság még múlt héten bemutatott egy hosszú távú tervet arra, miként lehetne csökkenteni az energiaárakat Európában, de az nem a mostani rendhagyó helyzetre ad gyorsan kivitelezhető választ, hanem a jövőre tekintve próbálná mérsékelni Európa kitettségét az energia terén, hogy így csökkenthesse a háztartások és a vállalkozások terheit, valamint növelné az európai versenyképességet.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!