Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Horváth Levente szerint Hszi Csin-ping végigjárta a klasszikus kínai káderpályát, hiszen falusi párttitkárból lett városi, majd tartományi vezető, illetve Sanghajban is volt párttitkár. Később bekerült a Kínai Kommunista Párt legfontosabb vezetői testületébe, majd pedig a legbelső körbe, a Politikai Bizottságba, amely dönt a soron következő főtitkár-államfő személyéről.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Hszi egy magas rangú pártfunkcionárius család szülötte, apja miniszterelnök-helyettes is volt, és tárgyalt még Kádár Jánossal is, amikor a magyar vezető 1957-ben Pekingben járt, hogy aláírja a magyar–kínai nyilatkozatot. A diplomáciai kapcsolatokat 1949-ben, vagyis éppen 75 éve vettük fel Kínával.
A kis herceg nagy menetelése
A szakértő Hszi múltjával kapcsolatban elmondta, hogy a kommunista párton belüli vezetői klikkek egyike az, amelybe a kis hercegek tartoznak. Ők azok, akiknek korábban már a szülei, esetleg a nagyszülei is komoly pozíciókat vittek a pártban, esetleg az állami közigazgatásban. Ide sorolható Hszi Csin-ping is. A másik csoport a katonai, és itt is jó kapcsolatokat ápolt, hiszen a mostani államfő apja korábban a hadseregben is szolgált. És ott van még a harmadik vonal, ahová a kínai párt ifjúsági tagozatából érkezettek tartoznak, Hszinek velük is baráti volt a viszonya.
Korábban mindig az aktuális pártvezető jelölte ki utódját, elég ha a Teng Hsziao-pinget követő vezetők sorát nézzük végig, ők mind Teng mögül léptek elő. Hszi Csin-pingre első alkalommal azért esett a legbelső politikai kör választása, mert mindhárom fent említett csoporttal jó kapcsolatokat ápolt.
Miért éppen Franciaország és Szerbia?
Párizs és Peking éppen 60 éve létesített diplomáciai kapcsolatokat, ez a hivatalos magyarázat Hszi látogatására Franciaországban. Horváth Levente ugyanakkor megjegyezte, mivel uniós szinten rossz a viszony Brüsszel és Peking között, a kínaiak most azon igyekeznek, hogy egy szinttel lejjebb, vagyis az egyes tagállamokkal igyekeznek jó viszonyt kialakítani. Ugyanakkor gazdasági és befektetési szinten az uniós tagállamok nagyon szoros viszonyban állnak Kínával.
Peking egyébként nem véletlenül időzítette Hszi mostani útját egy hónappal az európai parlamenti választások elé. Abban bíznak, hogy a tagállamokkal folytatott eszmecsere révén az újonnan felálló brüsszeli vezetés majd változtat a Kínához való hozzáállásán.
Szerbiában pedig most van a 25. évfordulója annak a NATO-bombázásnak, amelynek során az akkori jugoszláv fővárosban, Belgrádban telibe találták a kínai nagykövetség épületét, ahol többen meghaltak. A lerombolt épület helyén azóta egy kínai kulturális központ épült. A szakértő persze hozzátette, szoros a gazdasági kapcsolat Belgrád és Peking között, elég ha az épülő Belgrád–Budapest vasútvonalra gondolunk. A kínaiak nem titkolt érdeke pedig az, hogy Budapest egy európai logisztikai központtá váljon.
Ehhez adottak is a kínai vasúttechnológia legutóbbi eredményei, hiszen az utóbbi 15 évben mintegy 45 ezer kilométernyi gyorsvasút-hálózatot épült ki Kínában.
Mit jelenthet be Budapesten a kínai elnök?
A lehetséges projektek közül érintettük a Rákosrendező és a Ferihegyi repülőtér közötti gyorsvasút esetleges megépítését kínai hitelből. Szó volt arról a nagyobb városokat elkerülő, vasúti teherforgalmat mentesítő hálózatról, amely egy esetleges új Duna híddal érintené a Budapest–Győr–Székesfehérvár–Dunaújváros–Szolnok csomópontokat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!