Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Jó ha tudjuk, hogy a most következő országgyűlési választások zöldönös hava harmadik dekádjának 3., méghozzá vízitorma napján lesznek. A szavazóhelyiségek 2 óra 50 perckor nyitnak és 8 óra előtt 9 perccel zárnak. Másnap, zergevirág napján, várhatóan hamar özönlenek az eredmények.
Már ha a kézenfekvőnek gondolt decimális (tízes) felosztás szerinti naptárat és órát használunk. De miért nem térünk át a decimális naptárra és időmérésre? Mit akarunk a hetektől, a 24 órától, a 60 perctől és a 60 másodperctől? Hiszen két kezünkön tíz ujjunk van és adják magukat.
Nem szöszöltek sokat
Ezt tették a francia forradalom idején, amikor az újonnan megalakult Francia Köztársaság 1793 októberében bevezette a tízes felosztású időszámítást. Ha mi is meglépnénk a racionálisnak látszó reformot, akkor az év 12 hónapja ugyan megmaradna, mint a franciáknál (akik viszont átnevezték azokat). Egy hónap azonban már nem hetekből, hanem 3 tíznapos dekádból állna. Náluk a dekádok napjait pedig nem csak sorszámmal (1-je, 2-a, stb.) jelölték, hanem egy erdei, mezei, háztáji növényről, állatról, vagy szerszámról, eszközről is elnevezték.
A most következő április 12-i választás napja a „Vízitorma” nevet kapta a köztársasági revolúció keresztségében.
Azt is eldöntötték a forradalmárok, hogy 24 helyett a napot 10 órára osztják fel. Minden óra 100 percből, egy perc pedig 100 másodpercből áll.
A köztársasági naptár megalkotásának legfőbb célja az volt, hogy az új korszak radikálisan megkülönböztesse magát a kereszténységhez szorosan kötődő, vallási maradványokkal teli Gergely-naptártól, és racionális, a forradalomhoz méltó elnevezéseket és időbeosztásokat alkossanak. Hamarosan megkezdődött a meglévő (eltörlésre ítéltetett ancien régime) óráinak lecserélése. A városházákra tízes osztatú, szokatlan számlapokkal felszerelt időmérő szerkezeteket kerültek fel, és a hivatalos tevékenységeket az új naptár szerint kezdték rögzíteni.
Na, ez az igazi óraátállítás.
Ha úgy vesszük, – első megközelítésben – ésszerűnek tűnhet ez a naptárreform. Hiszen kezeinken tíz ujjunk van, azzal számolunk, a tízes felosztást ezért teljesen természetesnek vesszük.
Nem kellene a ránk csodálkozó kisiskolásoknak elmagyarázni, hogy igen, valóban évtizedekről és évszázadokról beszélünk, de egy nap 24 óra, ám azt kétszer 12 órára bontjuk, egy óra pedig 60 perc, az meg 60 másodperc.
De a másodperceket már 100 részre osztjuk, ha sporteredményeket nézünk. És akkor még nem beszéltünk a 360 fokos teljes körről. Szóval finoman szólva is érthetetlen ez a kavalkád.
Minden a 60-al kezdődött
Érthetetlen, de egyben időtállónak bizonyult. A 60-as számrendszer felbukkanásához vissza kell mennünk Mezopotámiába (nagyjából a mai Irak területére) az időszámításunk előtti 5300 és 1940 közötti időszakba, ahol az egyik legősibb, városokat alapító civilizáció, a sumérok éltek. Az időt ugyan még nem mérték, de számos más találmány, például az öntözés, az eke, vagy a kerék mellett nekik tulajdonítják az első ismert írásrendszer (ékírás) megalkotását, aminek szerves része volt egy 60-as számrendszer is.
elemi szükségük volt valamilyen adminisztrációra, hogy számba vehessék az egyre növekvő városaikat ellátó egyre többet termelő és egyre összetettebb mezőgazdaságot.
Apró, gyakran csak okostelefon méretű, vagy még kisebb, puha agyagtáblákba véstek minden, mennyiségében mérhető adatot (termény, lerótt adók, földek mérete, örökség).
Többféle számrendszert is használtak a sumérok, például a 12-est is, de hogy miért éppen a 60-as lett a domináns, arra csak spekulációk vannak, amelyek közül a két legelterjedtebb így hangzik:
- „Tartsd magad elé a kézfejed, hajlítsd be az egyik ujjadat, és látni fogod, hogy három ízülete van. Számold meg az egyik kezed négy ujjának összes ízületét (a hüvelykujj kivételével), és 12-t kapsz. A másik kezed egyik ujjával ezt vedd egynek (1×12). Ha mind az öt ujjaddal rögzítesz egy-egy 12-t, akkor (5×12) hatvanig tudsz elszámolni. Méghozzá viszonylag könnyedén.”
- A másik, hogy könnyen használható, praktikus, mert a hatvan osztható kettővel, hárommal, néggyel, öttel, hattal, 10-zel, 12-vel, 15-tel, 20-szal, 30-cal – törtek, maradványértékek nélkül. Ezzel szemben a 10 csak kettővel, öttel és tízzel osztható. Gyakorlati célokra, például könyvelésre, adózásra, földek felmérésére, vagy örökségek felosztására ezért sokkal alkalmasabb lehetett a 60.
A pazar oszthatóság és a csábító ujjszámolási lehetőség ellenére ma sem teljesen világos, miért döntöttek a sumérok a 60-as számrendszer mellett. Egyes tudósok szerint lehet, hogy a hatvanas számrendszert nem is ők fejlesztették ki, hanem egyszerűen csak átvették, örökölték valakiktől. És mivel látták, hogy jó, megtartották.
Legyenek órák! És lőn 12!
Nem különösebben foglalkoztak az idővel a sumérok (elvoltak az aprólékos adminisztrációval). Ám az őket követő, szintén ősi mezopotámiai civilizáció, a babilóniak már igen.
De a legelső civilizáció, amely órákra osztotta a napot, még a babilóniakat is megelőző ókori egyiptomiak voltak. Méghozzá 12 órára,
Erről pedig már a nagy piramisok építésének idejéből (időszámításunk előtt 2500 körülről) származó legősibb vallási írások, a Piramisszövegek is beszámolnak. A nemes egyiptomiak koporsóinak belső fedelén átlós csillagórák […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!