Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 1813 és 1907 között a birodalmi Oroszország és Nagy-Britannia között stratégiai verseny zajlott a Közép-Ázsia feletti uralomért, amelyet Nagy-Britanniában „nagy játéknak” , míg Oroszországban „az árnyak tornájának” neveztek. Míg az akkor tengeri nagyhatalomnak számító Britanniának ebben a versenyben elsősorban az indiai szubkontinens szolgált platformként, hogy eljusson Közép-Ázsiába, addig az orosz birodalom a régió északi részéről nyomult be a térségbe.
London rámozdult a térségre
Idén áprilisban David Cameron brit külügyminiszter hivatalos látogatásra érkezett Közép-Ázsiába, ahol felkereste mind az öt közép-ázsiai országot, így Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Türkmenisztánt, valamint Üzbegisztánt. Körútja végén még Mongóliába is tett egy kitérőt, hogy tárgyaljon a mongol kormánnyal. A brit külügyminiszteri látogatás célja az volt, hogy a sztánok vezetői számára egyértelművé tegye, a régió államai az Egyesült Királyságra mint valódi és elkötelezett nyugati partnerre biztosan számíthatnak a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok területén.
A brit irányvonal
A brit külügyminisztérium vezetője először tett hivatalos látogatást a régió összes országában.
Cameron közép-ázsiai „turnéjával” kapcsolatban három fő irányvonal volt megfigyelhető, amelyek a közép-ázsiai országok vezetőivel folytatott megbeszélések során is előkerültek. Ezek közül az első a globális rend aktuális helyzetére vonatkozott, amely London elképzelései szerint magában foglalja az ENSZ és az EBESZ Alapokmányában olvasható alapelvek betartását, a korrupció elleni küzdelmet, amely soha nem teszi/tenné lehetővé a Nyugat által meghozott szankciók (jelen esetben ez Oroszországra volt értendő) „megkerülő megoldásainak” kialakulását, valamint az Iszlám Állam növekvő fenyegetésével (itt a moszkvai események kapcsán az Iszlám Állam Horaszán ágára célzott Cameron) való közös szembenézést foglalta magában.
A második irányvonal Cameronnál az volt, hogy jelezte: az Egyesült Királyság és a régió gazdasági kapcsolatainak bővülésével együtt London készen áll arra, hogy segítse a térség államait, valamint a regionális közép- és kisvállalkozásokat a szükséges beruházásokhoz és technológiákhoz való hozzáférésben.
A harmadik pont, amely Cameron minden nyilatkozatában visszatért, az nem volt más, mint hogy London kész aktívan részt venni a régió oktatásfejlesztésében. Ennek a brit iránynak a fő pontja a Chevening-ösztöndíjak megduplázása volt, amellyel még több tehetséges közép-ázsiai fiatalt szeretnének bevonzani a vezető brit egyetemekre. Ezzel együtt a brit parlament a kettősdiploma-program kiterjesztését is támogatná a régió országainak felsőoktatási intézményeiben, amivel párhuzamosan támogatná és elősegítené az angol nyelv regionális elterjedését.
Az általánostól a konkrétig
David Cameron turnéja politikai értelemben a közép-ázsiai országok civil társadalmainak fejlesztését, az emberi jogok tiszteletben tartását, Oroszország és Kína befolyásának politikai ellensúlyozását szolgálta.
Ugyanakkor ami érdekes, hogy a magas rangú brit delegáció a legnagyobb figyelmet arra a Kazahsztánra fordította,
ahol a London számára legfontosabb 18 ritkaföldfémet bányásszák, az urán, réz és bauxit mellett ipari mennyiségben bizmutot, galliumot, rádiumot és szilíciumot is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/26/azsia-brit-kulpolitika-ritkafoldfem/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!