Már nem csak az olajból gazdagodnak az arab olajmonarchiák

Mára az Öböl Menti Együttműködési Tanács (ÖET) kormányai az olaj mellett más gazdasági szektorokat is előtérbe helyeznek, ami abban segít nekik, hogy gazdaságaik ellenálló képességét fokozzák a globális krízisekkel, például a gázai konfliktussal szemben. A legfrissebb jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségekben 4,4, Bahreinben 3,6, Ománban 2,7, Katarban 2,2, Kuvaitban 3,6, míg Szaúd-Arábiában 2,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak 2024-re.

Utóbbi adatok nem számítanak kimagaslónak a globális átlagot nézve (3,1százalék), viszont mégis biztató előrejelzésnek tűnik, ha számításba vesszük, hogy az Öböl legtöbb monarchiája az olajtermelés közelmúltbeli csökkentését irányozta elő. Ebben a hónapban több OPEC+-ország is bejelentette, hogy 2024 második negyedévére meghosszabbítja a napi 2,2 millió hordós önkéntes csökkentést, amivel a piaci stabilitás támogatását célozzák. Ez pedig azt mutatja, hogy ezek az országok már korántsem csak az olajágazatból tartják fenn magukat.

Erre példa az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia esete, ugyanis az előbbiben 1990-ben az olajszektor a GDP 46 százalékát tette ki, míg 2022-ben már csak a 28 százalékát. Szaúd-Arábiában pedig 2005 és 2010 között a GDP 45 százalékát, a bevételek 80 százalékát és az export 75 százalékát tette ki, viszont a 2017 és 2022 közötti időszakban a diverzifikációs erőfeszítések ezeket a számokat 30, 57 és 60 százalékra csökkentették.

Hirdetés

Kötelező szemléletváltás az öböl menti országokban

Az Egyesült Arab Emírségek esetében fontos fejlemény, hogy nemrégiben elindították saját energiastratégiájukat, amelynek célja a megújuló és a tiszta energiaforrások összetételének integrálása a gazdasági igények és az éghajlati célok közötti egyensúly elérése érdekében, amellett, hogy csökkenteni akarják a függést az egyéb üzemanyagoktól. Az ország vezetése elfogadta azokat a legújabb innovációkat, amelyek a fenntartható fejlődést hivatottak szolgálni, és az elsők között ratifikálták a Párizsi Megállapodást.

Szuhajl bin Mohammed al-Mazrúi energiaügyi és infrastrukturális miniszter kifejtette, hogy az energiaellátás globális zűrzavara kihívásokat támaszt az energiabiztonság felé, ezért az ország energiaigényének kielégítése érdekében a helyben elérhető legalacsonyabb árú erőforrások felhasználására kell összpontosítani, valamint a nem olajágazat exportjának növelésére.

Szaúd-Arábiában, hasonlóan az Emírségekhez, szintén paradigmaváltás történt az elmúlt évtizedben. Több helyi vállalat és állami befektetési szervezet ismerte fel a kormány által kínált lehetőségeket, amelyek ösztönzik az innovációt, elősegítik a gazdasági növekedést, de mindezt már a nem olajágazatba történő befektetések révén kívánják biztosítani. A vezető piaci elemzők jelentős előrelépést tapasztaltak a gazdasági diverzifikáció terén, különösen az olajszektoron kívüli ágazatokban, ahol 2023-ban 4,6 százalékos növekedést jegyeztek fel az erőteljes belföldi keresletnek köszönhetően.

Katarban is nagy változásoknak lehetünk tanúi, amit jól bizonyít a „Katari Nemzeti Vízió 2030” (Qatar National Vision 2030 ) meghirdetése. Ennek célja, hogy 2030-ig „fejlett társadalommá” alakítsa Katart, amely képes a fenntartható fejlődés elérésére. A tervek között szerepel az is, hogy az ország nemzetközi szinten szorosabb kétoldalú kapcsolatokat alakítson ki és aktívabb szerepet vállaljon a regionális politikában.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/03/22/obol-menti-allamok-koolaj-foldgaz-turizmus-gazdasag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!