Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A rakétákkal lövöldöző húszi lázadók alig befolyásolták a globális áruforgalmat. A világgazdaságot GDP-arányosan nézve a kereskedelem kilábalt a világjárványból, és az előrejelzések szerint idén egészséges növekedés várható.
Ha azonban mélyebbre nézünk, megpillanthatjuk a sebezhetőséget. A világgazdaságot a második világháború óta irányító rend évek óta erodálódik. Ma már közel áll az összeomláshoz. Aggasztóan sok kiváltó ok elindíthatja az anarchiába süllyedést, ahol csak az erő számít, és a háború ismét a nagyhatalmak eszközévé válik. Még ha nem is kerül sor komoly konfliktusra, a normák összeomlásának hatása a gazdaságra gyors és brutális lehet – írja elemzésében a The Economist.
A régi rend felbomlása mindenütt látható. Négyszer annyi nemzetközi szankció van hatályban, mint az 1990-es években; Amerika nemrégiben „másodlagos” büntetéseket szabott ki az orosz hadsereget támogató szervezetekre. Támogatási háború folyik, ahogy az országok igyekeznek lemásolni Kína és Amerika hatalmas állami beavatkozásait a gazdaság zöldítésének területén. Bár a dollár továbbra is domináns és a feltörekvő gazdaságok ellenállóbbak, a globális tőkeáramlások kezdenek széttöredezni.
Hanyatlanak az intézmények
A régi rendszert biztosító intézmények vagy már megszűntek, vagy gyorsan veszítenek hitelességükből. A Kereskedelmi Világszervezet jövőre lesz 30 éves, de több mint öt évet töltött tetszhalott állapotban az amerikaiak érdektelensége miatt. Az IMF-et identitásválság sújtja, a zöldprogram és a pénzügyi stabilitás biztosítása között vergődik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbénult. A Nemzetközi Bírósághoz hasonló nemzetek feletti bíróságokat egyre inkább fegyverként használják a háborúzó felek. A múlt hónapban amerikai politikusok, köztük Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetője, szankciókkal fenyegették meg a Nemzetközi Büntetőbíróságot, ha az elfogatóparancsot ad ki Izrael vezetői ellen, amit Dél-Afrika népirtással vádol.
A széttöredezettség és a hanyatlás lopakodó adót vetett ki a globális gazdaságra: hatása érzékelhető, de csak akkor, ha tudjuk, hol keressük. Sajnos a történelem azt mutatja, hogy az összeomlás alapvetőbbé, kaotikusabbá és hirtelenebbé is válhat. Az első világháború véget vetett a globalizáció aranykorának, amelyről akkoriban sokan azt feltételezték, hogy örökké tart majd. Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság kitörését és a Smoot–Hawley-vámokat követően az amerikai import mindössze két év alatt 40 százalékkal esett vissza. 1971 augusztusában Richard Nixon váratlanul felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát; mindössze 19 hónappal később a rögzített árfolyamok Bretton Woods-i rendszere szétesett.
Ma egy hasonló válság nagyon is elképzelhetőnek tűnik. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba a maga zéróösszegű világnézetével tovább folytatná az intézmények és normák erózióját. Az olcsó kínai import második hullámától való félelem ezt felgyorsíthatná.
Egy Amerika és Kína közötti, Tajvanért folytatott nyílt háború – vagy a Nyugat és Oroszország közötti –, mindenre kiterjedő összecsapás teljes összeomlást okozhatna.
E forgatókönyvek közül sokban a veszteség komolyabb lehet, mint azt gondolnák. Divatos a korlátlan globalizációt bírálni, mint az egyenlőtlenség, a globális pénzügyi válság és az éghajlatváltozás okozóját. Az 1990-es és 2000-es évek – a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/23/vilaggazdasag-vilagrend-liberalizmus-valtozas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!