Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén június 6–9. között tartják az európai parlamenti választásokat, ami során a 27 tagállam választói arról döntenek, ki képviselje az elkövetkezendő öt évben az egyetlen, közvetlenül a választók által választott uniós intézményben az érdekeiket.
Az Európai Parlamentnek társjogalkotó szervként van ráhatása az uniós politika alakulására, ráadásul a 2009-es lisszaboni szerződés óta az Európai Bizottság elnökét a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács javaslatára az Európai Parlament szavazza meg, ami emellett a biztosokat is meghallgatja, mielőtt kinevezésükről szavaznának – öt éve például ezen a meghallgatáson szavazta le Trócsányi László biztosi jelölését.
Emiatt 2014-ben és 2019-ben is megpróbálkoztak az úgynevezett Spitzenkandidat-rendszerrel, azaz minden európai pártcsalád már a választás előtt megnevezte, amennyiben a választásokat megnyerő pártcsalád létre tud hozni egy koalíciós többséget az Európai Parlamentben, akkor kit szeretnének az Európai Bizottság élére.
AZONBAN MÍG 2014-BEN JEAN-CLAUDE JUNCKER ESETÉBEN MŰKÖDÖTT, 2019-BEN MANFRED WEBER ESETÉN MÁR NEM.
Mint ismert, 2019-ben hiába volt az Európai Néppárt vezető jelöltje a bajor CSU-s Manfred Weber, őt végül többek között az akkor még szintén a Néppártban helyet foglaló Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a liberális ALDE-ba igyekvő Emmanuel Macron francia elnök összefogásával megbuktatták.
Mivel Weber az EP-ben sem tudott többséget felmutatni, így sokáig úgy nézett ki, hogy a szocialisták jelöltje, Frans Timmermans lehet a következő EB-elnök – többek között az EPP-s Angela Merkel érvelt mellette –, az Európai Tanács végül a bukott német honvédelmi minisztert, Ursula von der Leyent ajánlotta, akit eleinte még Orbán Viktor is támogatott.
Ugyan a Spitzenkandidat-rendszert akkor sokan temették, az Európai Parlament továbbra is kitart mellette. A mostani választások előtt közzétettek egy tanulmányt, hogyan lehetne megreformálni a rendszert, a decemberi plenáris ülésen pedig elfogadtak egy állásfoglalást, ahol ismét felszólították az európai pártcsaládokat, nevezzék meg a mostani választás előtt az Európai Bizottság élére a jelöltjüket.
Ennek pedig a jelenleg képviselőcsoportokkal rendelkező hét pártcsalád nagy része eleget is tett,
így ha 2019-hez képest a tagállamok nem fúrják meg a rendszert, akkor közülük fog kikerülni az Európai Bizottság leendő elnöke.
De kik is ők, mit kell róluk tudni és mit szeretnének az Európai Bizottság élén elérni?
Ursula von der Leyen, Európai Néppárt
A legismertebb – egyben a legesélyesebb – jelölt a német CDU politikusa, az elmúlt öt évben az Európai Bizottságot irányító Ursula von der Leyen.
A 65 éves politikus sokáig kétértelműen fogalmazott jövőbeni terveit illetően, de a tavaly szeptemberi évértékelője eleve egy kortesbeszéd volt, ahol eddigi elért eredményei mellett olyan jövőbeni szakpolitikai tervekről is beszélt, amikről már akkor biztos volt, júniusában lejáró mandátumáig nem tud belekezdeni – emiatt valószínűsíthető volt, hogy újrázásra készül.
A jelöltek közül egyértelműen ő a legesélyesebb, ugyanakkor hiába valószínű, hogy az EP-ben pártcsaládja fogja adni a legnagyobb képviselőcsoportot, az utóbbi évek több botránya miatt egyáltalán nem biztos annyira a helye – a Pfizergate mellett az Európai Parlament kritizálta a decemberi EU-csúcs előtt a Magyarországnak járó befagyasztott uniós források egy részének feloldása miatt, ahogy amiatt is többen aggályosnak találták – köztük az Európai Bizottság négy tagja –, hogy egy új uniós szervezet élére párttársát szerette volna jelölni.
Emellett pedig az Európai Bizottság jelenlegi elnöke azon is aggódhat, hogy
a 2019-ben részben Emmanuel Macron közbenjárására megválasztott von der Leyen mögé a francia elnök eddig nem állt be nyilvánosan.
Ennek ellenére, amennyiben nem lesz a 2019-hez hasonló fiaskó az Európai Tanácsban a jelöltállítás kapcsán, akkor valószínűleg az ET újabb öt évre őt fogja javasolni a Bizottság élére.
Nicolas Schmit, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
A 70 éves luxemburgi Nicolas Schmit jelölése sokakban meglepetést keltett, amikor felmerült mint az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltje, mivel az uniós berkeken kívül nem sok mindenkinek cseng ismerősen a politikus neve.
Pedig Schmit az elmúlt öt évben az Európai Bizottság munkaügyi és szociális jogokért felelős biztosa volt, míg előtte 9 évig hazájában volt ugyanezen témákkal foglalkozó miniszter.
A választás azonban nem emiatt esett rá, hanem mert a szocialisták kifogytak a nagy nevekből.
Leghíresebb uniós politikusuk, a 2019-ben még csúcsjelöltként is elinduló Frans Timmermans tavaly otthagyta a brüsszeli életet, hogy visszatérjen a holland politikába, míg másik nagynevű szocialista biztosukat, a szlovák Maros Sefcovicot a brüsszeli buborékon kívül nem sokan ismerik – esetleg még Londonban, mivel az EU-ban ő volt a brexit főtárgyalója –, ráadásul pártját, a Robert Fico vezette Smer–SD-t épp felfüggesztették a pártcsaládból.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!