Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az ukrajnai háborúban új katonai vezetőtípus jelent meg, amely korábban nem létezett a világtörténelemben: a drónparancsnok. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a drónokat csak most kezdték el igazán katonai célokra használni. Ehhez a pozícióhoz azonban nem kell különleges végzettség vagy katonai akadémia, sokszor elég, ha valaki gyorsabban tanul, mint az ellenfél.
A hagyományos hadseregben a parancsnoki karriert szigorú hierarchia határozza meg: katonai akadémia, fokozatos előléptetés és lojalitás. Az orosz−ukrán háborúban viszont mindez felborult. Az ukrán védelmi minisztérium adatai szerint a dróncsapások mára a harctéren elszenvedett orosz veszteségek akár nyolcvan százalékáért felelősek, azonban ezeket az egységeket nem katonai iskolákban tanították ki.
Az ukrán drónegységek az állomány mindössze két százalékát alkotják, mégis az orosz veszteségek egyharmadáért felelnek. Az ukrán hadsereg viszont felismerte, milyen fontos szerepe van ezeknek az egységeknek, ezért azokat emelte parancsnoki pozícióba, akik a leginkább rátermettek voltak. Egyikük kiemelte, az egységének 95 százaléka még fegyvert sem látott korábban életében. A következőkben azokat a vezetőket vesszük górcső alá, akik sikeres drónparancsnokként működnek a konfliktusban.
Gabonakereskedőből lett Ukrajna legfontosabb parancsnoka
Robert Joszipovics Brovdi 1975. augusztus 9-én született Ungváron, a férfi kárpátaljai felmenőkkel is rendelkezik. A háború előtt az agráriumban dolgozott, az Ukrán Mezőgazdasági Tőzsdét vezette. Az ukrán hadseregbe 2022. február 7-én önként jelentkezett, ott volt Kijev ostrománál, és segített több környező település lakosságát kimenekíteni a harcok sújtotta övezetből. Sok időt töltött a lövészárkokban, ahol első drónját ő maga szerezte be, amivel felderítéseket végzett az egységét segítve.
2022 áprilisában Brovdi szakaszát áthelyezték Herszon irányába. Ott megkezdte a pénzgyűjtést, igénybe vette a Hornet taktikai csoport harcosainak együttműködését, és megszervezte a front légi felderítését. Már májusban létrehozta saját légi felderítőegységét – a „Magyar Madarait”, amely kritikus fontosságú feladatokat látott el: ellenséges állások azonosítását, járőrözést, kamikazedrónokkal való támadásokat és robbanóanyagok célzott ledobását végezték.
2024-ben már önálló zászlóaljként működött Brovdi csapata. Az Ukrán Fegyveres Erők Tengerészgyalogsága 414. Önálló Személyzet Nélküli Csapásmérő Légi Rendszerek Zászlóaljának parancsnoka lett. Az ukránok szerint a háborúban eddig a „Magyar Madarai” felel a kilőtt orosz páncélosok 8 százalékáért.
A fronton szerzett katonai érdemeiért Robert Brovdi számos állami kitüntetést kapott. Az ukrán elnök az Ukrajna Hőse címet és Aranycsillag-rendet adományozta neki 2025 májusában. A parancsnok harctéri sikereire az oroszok is felfigyelhettek, mert júliusban megpróbálták likvidálni Brovdit más ukrán tisztekkel együtt, de az akció nem volt sikeres.
Szintén az elmúlt évben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Robert Brovdit az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnoksága élére nevezte ki. A wiesbadeni NATO-konferencián a szövetséges parancsnokok előtt drámai képpel élt: elmondta, hogy egyszer meghívták egy hatalmas NATO-bázisra Európában, és a kérdésre, mit gondol a védelméről, azt felelte: négyfős legénysége tíz kilométerről tizenöt perc alatt Pearl Harborrá változtatná az egészet.
A magyar kormány is felfigyelt a tisztre, ugyanis ő volt a felelős az elmúlt év nyarán a Barátság kőolajvezeték ellen indított támadásért, amelyet a „Magyar Madarai” alakulat hajtott végre. Robert Brovdi nem rejtette véka alá a véleményét, amikor kitiltották Magyarországról és a schengeni övezetből: „Dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat és a Magyarországra való beutazásom korlátozását!”
Az ügyvédi talárt cserélte a katonai egyenruhára
Jurij Fedorenko a háború előtt kijevi önkormányzati képviselőként dolgozott, ügyvéd és civil aktivista volt. 2014-ben már harcolt Kelet-Ukrajnában, megsebesült, majd visszatért a civil életbe. 2022. február 24-én reggel barátaival telefonálgatva segített megszervezni egy területvédelmi dandár bázisát – és az ő negyedik százada vált az „Achilles” drónezred alapjává.
Az „Achilles” hívójelet nem véletlenül választotta, ugyanis az a bátorságra és függetlenségre utal. 2023–2024-ben az egység mintegy 20 ezer orosz katonai célpontot semmisített meg. Fedorenko egysége 2025 januárjában ezreddé, 2026 januárjában pedig dandárrá nőtte ki magát – ma ez az ukrán szárazföldi erők első számú drónalakulata.
A parancsnoknak korábban volt egy meglepő ötlete: arra kérte a civil lakosságot, hogy kapcsolódjanak be az orosz drónok elleni küzdelembe, vagyis lőjék le őket. A parancsnok hangsúlyozta, „ne higgyék, hogy a konfliktus elkerüli őket, és mindenkinek fel kell készülnie mindenre”. Hozzátette, hogy akik csak tehetik, azonnal szerezzenek engedélyt sörétes puskára, és tanulják meg biztonságosan és hatékonyan használni azt.
Fedorenko egységének mottója a „hidraelv”, vagyis ha az oroszok elpusztítanak egy dróngyárat, azonnal nyílik a következő. Az egység székhelyének álcázott épületekben 3D-nyomtatók zümmögnek éjjel-nappal, ahol antennákat gyártanak az FPV-drónokhoz. Az „Achilles” volt az első ukrán egység, amely orosz Lanceteket lőtt le FPV-drónokkal. Erről korábban azt hitték, hogy nem lehetséges, mert a Lancet száz kilométer per óra feletti sebességgel csap le célpontjára. A parancsnokról egyes elemzők úgy vélik, hogy mire a háború véget ér, akár nemzeti vezető is válhat belőle.
A szárazföldi drónok atyja
Kiril Veresz ezredes, a K−2 ezred parancsnoka 2025 februárjában még bírálta, hogy milyen lassan fejlesztik a szárazföldi drónokat, de néhány hónappal később már a „hadviselés jövőjének” nevezte őket.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!