Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lapunk Kiss Benedek József biztonságpolitikai szakértőt kérdezte a jelenlegi helyzetről, aki szerint egyértelmű, hogy Donald Trump amerikai elnök egyszerre fenyegetőzik és küld békekötési javaslatokat, de szándékai nem mindig komolyak. A szakértő azt is megerősítette, hogy Trump nem akarta Iránt megtámadni, mert tudta, Irán „túl nagy falat” lenne, az Egyesült Államok egyedül nem tudja lerohanni európai NATO-szövetségesei nélkül.
Ám ezek az európai szövetségesek gazdasági érdekből kapcsolatot akarnak fenntartani Iránnal, ezért nem kívánnak részt venni Trump Irán elleni támadásában. Ezt az akciót az európai országok csak akkor fogadnák el, ha lenne egy ENSZ határozat, amelynek állásfoglalása szerint meg kellene támadni Iránt a tettei következményeképp.
Irán területe egyébként hatalmas és 92 millió lakosa van, az viszont nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nem tud egyedül elegendő erőt biztosítani még csak bizonyos területek elfoglalásához sem. Világosan látja az USA és Izrael is, hogy az iráni rendszerváltás megvalósítását nem lehet megoldani, ezért Washington inkább elkezdett egy fenyegetési akciót, azt emlegetve, hogy az egész iráni kultúrát felszámolja, ám ezt nem merte meglépni.
Kiss Benedek József hangsúlyozta, hogy
Trump nem akar nagy háborút, és próbál Iránnal megállapodni, ha az megnyitja a Hormuzi-szorost, akkor nem hajtana végre semmilyen támadást. Ezen a vonalon esetleg lehet tovább haladni egy hosszútávú megállapodás ügyében.
A tűzszünet megkötésében komoly szerepe volt a pakisztáni külügyminiszternek. A szakértő úgy véli, hogy Pakisztán szerepe stabil közvetítőként, és alkalmas is rá, nincs szükség más résztvevőkre egy közvetítősorozatban. Pakisztánt egyaránt elfogadja Teherán és Washington is béketeremtőként, mert jó a kapcsolatuk és Pakisztán „se Kelet, se Nyugat” és Iszlámábád segítségével egy nagy háború elkerülhető lenne.
A háborús helyzet elhúzódhat
„A tűzszünet ellenére sem lehet egyértelműen kijelenteni – ismerve Trump személyiségét –, hogy nem indít támadást. Jelenleg a labda az iráni térfélen pattog” – mondta az elemző.
Hosszabb ideig tarthat a háború, de nehéz megjósolni a kimenetelét, ugyanis a felek – az Egyesült Államok, Izrael és Irán – hozzáállásától és viselkedésétől függ.
Tulajdonképpen Izrael vette rá Amerikát, hogy megtámadják Iránt, most mégis ellentét van Amerika és Izrael között a háború lezárását és folytatását illetően, mert Izrael le szeretne számolni Iránnal.
A jelenlegi helyzetben Izrael reakciója kulcsfontosságú, mert ha az támadja Irán szövetségeseit, akkor Irán nem fogja betartani a tűzszünetet és megint lezárja a Hormuzi-szorost − tette hozzá.
Irán a szorosnál rengeteg eszközt halmozott fel, így több lehetősége is van a hajóforgalom megakadályozására. Ha Teherán nem nyitná meg a szorost, akkor a zárlatot valahogy meg kellene szüntetni, a felhalmozott eszközök kiürítése nagyon hosszú időbe telne, így még inkább elhúzódna a háború.
Kiss Benedek József azt is kiemelte, hogy ez a rövidtávú, kéthetes tűzszünet időnyerés is lehet, mind Amerika, mind Irán részéről. Amerikának nagyobb erőre lenne szüksége egy esetleges támadáshoz, amivel most nem rendelkezik, Irán pedig nem akarja, hogy az országot az USA bombázási hulláma teljesen lerombolja.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/04/09/iran-usa-konfliktus-izrael-tuzszunet-hormzuzi-szoros/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!