Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Március 24-én, kedden tartottak Dániában parlamenti választásokat, miután a regnáló szociáldemokrata Mette Frederiksen még februárban úgy döntött, a legkésőbb októberig esedékes választás korábban írja ki.
Erre részben az volt az oka, hogy reményei szerint az országhoz tartozó autonóm szigetországgal, Grönlanddal kapcsolatos geopolitikai feszültségek és a Donald Trump amerikai elnök kifejezett igényére adott határozott válasza segítheti majd a szavazófülkékben.
Ugyan a választási kampány fő témája végül nem a külpolitika volt, de Frederiksen számítása részint bevált,
a választást ugyanis a miniszterelnök pártja, a Szociáldemokraták nyerték meg, azonban az 1900-as évek eleje óta az eddigi legrosszabb eredményével, így se az eddigi kormányának, sem pedig egy színtiszta baloldali koalíciónak nincs többsége a dán parlamentben, a 179 tagú Folketingben.
A szavazatok százszázalékos feldolgozottságnál az alábbi pártok ugrották meg a kétszázalékos bejutási küszöböt (zárójelben a legutóbbi, 2022-es választáshoz képesti választás):
- szociáldemokrata Szociáldemokraták – 21,85 százalék, 38 mandátum (–12 mandátum)
- demokratikus szocialista Szociális Néppárt – 11,59 százalék, 20 mandátum (+5)
- liberális-konzervatív Venstre – 10,14 százalék, 18 mandátum (–5)
- liberális-libertariánus Liberális Szövetség – 9,37 százalék, 16 mandátum (+2)
- szélsőjobboldali-populista Dán Néppárt – 9,10 százalék, 16 mandátum (+11)
- centrista-liberális Moderáltak – 7,68 százalék, 14 mandátum (–2)
- zöld, antikapitalista szélsőbaloldali Vörös–Zöld pártszövetség – 6,34 százalék, 11 mandátum (+2)
- szociálliberális Radiális Baloldal – 5,82 százalék, 10 mandátum (+3)
- jobboldali-konzervatív Dán Demokraták – 5,75 százalék, 10 mandátum (–4)
- ökobaloldali Alternatíva – 2,58 százalék, 5 mandátum (–1)
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!