Március 19-én, csütörtökön találkoztak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Brüsszelben, ahol az előzetes tervek szerint a februári, Alden Biesen-i informális csúcson már megkezdett munkát folytatva tárgyaltak volna a vezetők az európai versenyképességről, valamint az egységes piac további mélyítéséről.
Ugyan a téma napirendi pontként megmaradt, viszont az élet és a nemzetközi helyzet a csúcs fókuszát valamennyire átírta, és a mostani csúcs legemlékezetesebb pillanata is Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója lett.
Kemény kritikák össztüzében találta magát Orbán Viktor
A tagállamok vezetői még a tavalyi év végi, decemberi csúcson hozták meg a politikai döntést, hogy az államcsőddel szembenéző Ukrajnának a következő két évnyi pénzügyi szükségleteinek nagy részét a tagállamok átvállalják egy 90 milliárd eurós uniós hitel keretén belül.
Akkor ez a megoldás már eleve B tervnek minősült, mivel első számú terv a legtöbb tagállam szemében az orosz jegybank EU területén immobilizált vagyonának felhasználása lett volna, azonban mivel a leginkább érintett Belgiumot nem sikerült erről meggyőzni, így végül az eurókötvények kibocsátásában állapodtak meg a vezetők, amiből Magyarország mellett Szlovákia és a Cseh Köztársaság is kimaradt.
Ugyanakkor a Barátság kőolajvezeték január 27-i leállása óta a magyar kormány blokkolja a hitelt: annak a fedezetét ugyanis a jelenlegi többéves pénzügyi keret adná, és ennek megvalósításához a tagállamok részéről egyhangú döntés szükséges. Erre azonban a magyar kormány határozottan nemet mond, amiért jelenleg nem működik a Barátság kőolajvezeték – a magyar, valamint a szlovák olvasat szerint a vezeték üzemképes, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai okokból nem indítja újra az olajszállítmányt, míg az ukránok szerint a vezetéket jelenleg nem tudják üzemeltetni egy szivattyútelepet ért támadás miatt.
A csúcsot megelőzően a magyar és a szlovák aggályokat kezelve próbálták elérni az Európai Unióban, hogy végül a magyar vétót feloldják. Még Emmanuel Macron francia elnök is a nyilvánosságban szólított fel a vezeték helyreállítására, a csúcsot megelőzően pedig António Costa Európai Tanács-elnök, valamint Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök közös közleményben jelentették be, hogy megállapodtak Ukrajnával: uniós pénzből, európai technikai segítséggel állítják helyre a vezetéket, amibe a vezeték helyreállításától addig vonakodó Zelenszkij is belement. Szerda este már meg is érkezett egy uniós szakemberekből álló misszió Ukrajnába.
A vezeték azonban még továbbra sem működik, aminek a megjavítása az ukránok szerint 45 napig tart,
Orbán Viktor pedig kijelentette, amíg nincs olaj, addig nincs pénz, ezen álláspontját pedig egy másfélórás, rendkívül heves hangulatú, ám parttalan vitán is fenntartotta.
Sajtóhírek szerint a vitán keményen bírálták a magyar álláspontot, amiért egy már korábban elfogadott alkut elleneznek, amit többen is egy vörös vonal átlépéseként értelmeznek, mivel szerintük ezzel Orbán megszegte a szavát és aláássa az európai döntéshozatalt is. Sokan azzal vádolták meg emellett a magyar miniszterelnököt, hogy a vétónak a magyar választási kampányhoz van köze, és a rövidtávú politikai céljait fontosabbnak tartja a hosszútávú, kollektív európai biztonsághoz képest, de ezt a feltételezést Orbán visszautasította.
Előbbiről beszélt a csúcs után több vezető is: Macron és Friedrich Merz német kancellár is elítélte azt, amivel szerintük magyar kollégájuk nem tartotta be a szavát, és megszegte a decemberben már politikailag elfogadott alkut, de a kancellár szerint ezzel az uniós szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét is. A legélesebben azonban tőle szokatlanul António Costa reagált a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján:
António Costa szerint a magyar vétó lényegében az Európai Unió és az uniós intézmények zsarolása.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a vitáról úgy fogalmazott, hogy még sosem hallott ilyen durva hangvételű kritikát egy vezetőről egy EU-csúcson sem, míg az első EU-csúcsán résztvevő holland Rob Jetten úgy írta le a vitát, hogy a hangulat jeges volt, sok kínos csenddel tarkítva.

Voltak, akik azonban megértőek voltak a magyar miniszterelnök vétójával szemben: Robert Fico szlovák miniszterelnök a vitán kiállt Orbán Viktor mellett, míg Giorgia Meloni olasz kormányfő sajtóhírek szerint megérti a magyar álláspontot, miszerint a vezeték leállásával megváltozott a helyzet.
Orbán Viktor is a megváltozott helyzettel érvelt, és úgy gondolja, nem szegte meg a szavát, hanem a hitel elutasításával egy megváltozott helyzetre reagál. Hangsúlyozta, hogy a vezeték Magyarország számára létfontosságú, amit Ukrajna szerinte politikai okokból blokkol, és bírálta az uniós intézmények problémára adott lassú válaszát is. A csúcs után azt nyilatkozta, hogyha decemberben is fennállt volna az a helyzet, mint most, hogy nem jön az olaj Ukrajnán keresztül, akkor szintén ellenezte volna a hitelt. Sőt, immáron garanciát is kérne arra, hogy a jövőben se álljon le a vezeték.
A vita hevét jól mutatja, hogy
Orbán Viktor a vita egy pontján azzal vádolta meg uniós kollégáit, hogy szerinte őket jobban érdekli Ukrajna, mint Magyarország sorsa.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!