Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2024. december eleji szíriai rezsimváltás, amely során a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) által vezetett militáns csoportok megdöntötték Bassár el-Aszad kormányát, elvonta a figyelmet a gázai konfliktusról. A szíriai helyzet viszonylagos konszolidációjával a figyelem várhatóan visszaterelődik az Izrael és Hamász között dúló háborúra és a még mindig fogságban lévő túszok kérdésére.
Donald Trump érkezése az amerikai elnöki székbe katalizátorként működhet ebben a folyamatban. Az Egyesült Államok 47. elnöke számára a Közel-Kelet békéjének megteremtése – különösen az Ábrahám-egyezmények kiterjesztése és a gázai konfliktus lezárása – kiemelt külpolitikai cél lehet, amelyet saját elnökségének egyik sikertörténetévé tehetne.
Donald Trump súlyos kijelentései
Donald Trump már beiktatása előtt figyelmet keltett a Gázai övezettel kapcsolatos fenyegető kijelentéseivel, amelyekben hangsúlyozta a palesztin területen lévő 98 túsz szabadon engedésének fontosságát.
Ha a Hamász által fogva tartott túszok január 20-ig nem térnek haza, kitör a pokol
– mondta egy beszédében, amellyel újabb bizonyítékát adta annak, hogy radikális változásokat akar az amerikai külpolitikában.
A nyilatkozat egyrészt a konfliktus kiéleződését, másrészt a Trump-adminisztráció Hamásszal kapcsolatos politikájának szigorodását vetíti előre. Ennek eszközei lehetnek a katonai nyomásgyakorlás, a humanitárius segélyek csökkentése vagy akár újabb szankciók bevezetése a szervezet támogatóival szemben. Trump amellett, hogy a háború lezárását sürgeti, ki akarja terjeszteni a Közel-Keleten megkezdett diplomáciai folyamatokat, mint például az Ábrahám-egyezményeket is. Szaúd-Arábia és más muszlim országok bevonása az Izraellel való kapcsolatok normalizálásába presztízsnövelő lépés lenne az új adminisztráció számára.
Az Egyesült Államok mielőbbi alkut akar
Joe Biden leköszönő kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy még Trump hivatalos beiktatása előtt előmozdítsa a tűzszüneti tárgyalásokat és biztosítsa a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Washington intenzív diplomáciai egyeztetések révén próbál nyomást gyakorolni, hogy kompromisszum szülessen.
A tárgyalások azonban rendkívül bonyolultak és nehézkesek. A Hamász, amely már korábban is vonakodott az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás elfogadásától, most különösen bizalmatlan. A terrorszervezet attól tart, hogy a Biden-adminisztráció által biztosított garanciák Trump hivatalba lépésével érvényüket veszíthetik, különösen annak fényében, hogy ez utóbbi korábban keményvonalas politikát hirdetett velük szemben. Ez a bizonytalanság jelentős akadályt jelent a diplomáciai előrelépésben.
A Gázában uralkodó humanitárius katasztrófa (eddig 46 ezer palesztin vesztette életét) ugyanakkor sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy megállapodásra bírja a feleket, továbbá a túszok ügye egyre növekvő politikai nyomást helyez mind Izraelre, mind az Egyesült Államokra. Ám a Hamász követelései – például a palesztin foglyok szabadon bocsátása és az izraeli katonai műveletek leállítása – olyan kompromisszumokat igényelnének, amelyeket nehéz összeegyeztetni Izrael és az USA politikai szándékaival. Ha a január 20-i határidő előtt nem születik megoldás, Trump hivatalba lépése után várhatóan radikális változások jönnek.
A Moszad főnöke Katarba érkezett
Izrael számára a túszok […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!