Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Európában olyan hangok keltek szárnyra, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével elhagyhatja a NATO-t. Trumpnak azonban, aki hírhedten szkeptikusa az Egyesült Államok vezette transzatlanti szövetségnek, nem kellene kivonulnia a NATO-ból ahhoz, hogy a szövetség felbomoljon – írta a Newsweek.
A Fehér Háznak ugyanis valójában számos lehetősége van, ha alá akarja ásni a szövetséget. Szakértők szerint mindössze annyi kellene ahhoz, hogy a NATO-nak formális kilépés nélkül is ténylegesen véget vessen, hogy a Trump-kormányzat a szövetség létét megalapozó bizalmat csorbítsa.
Sokak számára ez a folyamat már megkezdődött.
Ahhoz, hogy az Egyesült Államok hivatalosan kivonuljon a NATO-ból, a Trump-kormányzatnak a szövetség 13. cikkelye szerint egyéves felmondási időt kellene kitöltenie. Az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségébe vetett múltbeli bizalom jeleként a felmondást az amerikai kormánynak kell átadni, majd Washington tájékoztatja a többi államot a lépésről.
Trumpnak a szenátus külügyi bizottságával, valamint a képviselőház külügyi bizottságával is konzultálnia kellene – mondta Edward Hunter Christie, a NATO korábbi tisztviselője. A kongresszus ugyanis 2023 végén olyan törvényt is elfogadott, amely megakadályozza, hogy bármely amerikai elnök a szenátus kétharmadának jóváhagyása vagy a kongresszus által elfogadott külön intézkedés nélkül kivonja az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Az intézkedést, amelyet a mostani külügyminiszter, Marco Rubio szorgalmazott, a 2024-es költségvetési évre vonatkozó nemzetvédelmi felhatalmazási törvény tartalmazta, amelyet a volt elnök, Joe Biden írt alá.
A bűvös 5. cikkely
De ahelyett, hogy erre az útra lépne, Trump előtt számos olyan lehetőség van, amelyekkel de facto szétválaszthatná a szövetséget anélkül, hogy a NATO-ból való kilépés drámai formalitásait kellene elvégeznie. „Az informális folyamat még egyszerűbb lenne” – mondta David Blagden, a nemzetközi biztonság és stratégia docense a brit Exeteri Egyetemen. Egy pletyka a Trump-kormányzat részéről, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti az 5. cikkelyben vállalt kötelezettségét, és a NATO hitelességének nagy része „gyakorlatilag halott lenne” – mondta a Newsweeknek.
Az 5. cikkely a NATO alapköve. Ez a szövetség alapító szerződésének az a cikkelye, amely arra kötelezi a többi NATO-államot, hogy az általuk megfelelőnek ítélt válasszal segítsenek minden olyan tagnak, amely fegyveres támadás áldozatává válik.
Amerika nukleárisfegyver-arzenálja – amely Oroszország után a második helyen áll a világon – mindig is erős elrettentő erőt jelentett egy NATO-tagállam elleni esetleges támadással szemben. Bár Nagy-Britannia és Franciaország is rendelkezik kisebb nukleárisfegyver-készletekkel, nagy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy London és Párizs milyen körülmények között vitatná meg e fegyverek használatát, és mély aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatalmas számú atomfegyvere nélkül elegendő elrettentő erővel bírnak-e.
Blagden szerint mindössze arra lenne szükség, hogy a NATO-országok kétségbe vonják Amerika elkötelezettségét az 5. cikkely mellett, és a szövetség ellenfelei is megkérdőjelezzék azt.
Már most elkezdett erodálódni az a bizalom, amely a kapcsolat középpontjában állt
– tette hozzá Neil Melvin, a Royal United Services Institute (RUSI) agytröszt nemzetközi biztonságért felelős igazgatója. „Szerintem kevésbé a szövetségből való kilépés formális folyamatáról van szó” – mondta Melvin a portálnak –, „sokkal inkább a kételyekről, amelyek kezdenek eluralkodni azon, hogy az USA valóban ott lesz-e.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt mondta az európai vezetőknek, hogy „nem zárhatják ki annak a lehetőségét, hogy Amerika nemet mond Európának egy olyan kérdésben, amely fenyegeti őt”.
A NATO európai vezető személyiségei azonban igyekeztek csitítani az aggódó hangokat. Mark Rutte NATO-főtitkár az európai vezetők londoni csúcstalálkozóján e hónap elején – amelyen az Egyesült Államok nem vett részt – azt mondta a médiának, hogy Trump „teljes mértékben elkötelezett az 5. cikkely, a NATO mellett”.
Egy másik lehetőség
Trump nyilvánosan arra is utalhatna, hogy az Egyesült Államok csak azokat a NATO-államokat fogja megvédeni, amelyek például a kormányzat által elegendőnek ítélt összeget költik a védelemre, ami szintén hátráltatná a szövetséget – mondta Blagden. Trump ugyanis már többször felvetette, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni a szövetség azon államait, amelyek „nem fizetik” az általa méltányosnak tartott részüket.
Ha nem fizetnek, nem fogom megvédeni őket. Nem, nem fogom megvédeni őket
– mondta Trump a közelmúltban az Ovális Irodában.
A NATO-államoknak GDP-jük 2 százalékát kellene védelmi célokra fordítaniuk, amely céltól számos európai tagállam történelmileg messze elmaradt. Azonban a kontinentális NATO-tagok az elmúlt években növelték a védelmi kiadásokat, és a legtöbbjük mostanra elérte a 2 százalékos küszöbértéket.
Trump és magas rangú tisztviselői azonban azt követelték, hogy most már a GDP 5 százalékát is elérhetnék. Az európai tisztviselők elismerik, hogy a kiadásoknak jelentősen 2 százalék fölé kell emelkedniük, és hogy az Egyesült Államok túl sokáig cipelte Európa terheit is, de visszariadnak attól, hogy elkötelezzék magukat az 5 százalékos érték mellett, ami jelenleg sok ország számára egyszerűen irreális.
Nagyon félelmetes árulási forgatókönyvekbe lehet belemenni anélkül, hogy az Egyesült Államok formálisan kikerülne a NATO-ból, és ez az a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!