Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ugyan Donald Trump megválasztott amerikai elnök még dolgozik következő adminisztrációjának összetételén, az eddig bejelentett jelöltjeiből egy erős kép rajzolódik ki: Trump számára a hozzá való lojalitás sokkal fontosabb a tapasztalatnál, hiszen az eddig bejelentett leendő kabinettagokból hárman is olyan feladatot kapnának, amivel korábban egyáltalán nem foglalkoztak, ám Trumpot mindig hűen védték. E trió kinevezése kapcsán a legnagyobb akadály, hogy a szenátus zöld utat ad-e nekik, hiszen a legtöbb kabinettagot a szenátusnak is meg kéne szavaznia – Trump azonban azt szeretné elérni, hogy a szenátus ezúttal ettől tekintsen el.
Donald Trump első elnöksége alatt sokszor azzal magyarázta, hogy kampánya alatt tett ígéreteit nem tudja megvalósítani, mert a végrehajtó hatalom különböző szintjein a hivatalnokok megtagadták a parancsait.
Ez néha olyan vicces helyzeteket szült, mint amikor 2019-ben a Dorian hurrikán kapcsán az akkor hivatalban lévő Trump azt állította, hogy az érinteni fogja Alabamát is, majd amikor a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleményben nyugtatta meg a helyieket, hogy ez nem fog megtörténni, Trump a NOAA által közzétett térképen egy filctollal jelölte be Alabamát is, miután a hivatalban dolgozó szakértők nem voltak hajlandóak olyan térképet készíteni, ami Trump valótlan állítását alátámasztja.
Azonban néha alkotmányellenes, sőt egyenesen bűncselekménygyanús parancsokat akart kiadni. Ilyen volt a Trump-kampánycsapat és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész kirúgási kísérlete – ami csak amiatt nem valósult meg, mert tanácsadója azt mondta neki, inkább felmond, mintsem ezt a parancsot továbbítaná a Muellert kinevező igazságügyminisztériumnak –, vagy amikor alelnökét, Mike Pence-t arra akarta rábírni, hogy ne szentesítse Joe Biden elnökké választását a képviselőház és a kongresszus közös ülésén 2021. január 6-án.
Trumpnak már a 2016-os kampánya során is az egyik szlogenje a washingtoni mocsár lecsapolása volt, amivel többek között a szerinte liberális deep state-re utalt, de idei kampányprogramjában, az Agenda 47-ben is azt ígérte, hogy megszünteti azt, és visszaadja a hatalmat az embereknek.
Hogy a deep state liberális elfogultsága mennyire valós jelenség, és mennyire politikai termék, arról viták zajlanak – elvégre a hivatalnokok nem az elnök, hanem az alkotmány védelmére esküdnek fel, ha pedig az elnök parancsa azzal szembemegy, akkor azt nem kötelesek teljesíteni, miközben a Pentagon a bonyolult bürokráciájával és hatalmas költségvetésével lényegében egy állam az államban –, egy viszont biztos:
Trump a második ciklusában nem akar vele ellenkező hivatalnokokat, és olyan kabinettagokat szeretne, akik a parancsait mindenképp végrehajtják és végrehajtatják.
Egyrészt hivatalos programjában is szerepel, hogy kirúgná a parancsokat megtagadó hivatalnokokat, másrészt pedig leendő adminisztrációjának eddig bejelentett jelöltjei – amennyiben a szenátus is zöld utat ad hivatalba lépésüknek – is azt a célt szolgálhatják, hogy mindenképp az elnök akarata érvényesüljön.
Tapasztalat és szaktudás helyett a hűség elsőrendűbb
Trump cikkünk írásakor a minimum 15 tagú kabinetjéből már tíz lehetséges tagot megnevezett, míg a 10 kabinetszintű hivatalnok közül már öt kapcsán bejelentette, kit kért fel a pozícióra, ahogy ezenkívül más pozíciók jelöltjeit kihirdette – ilyen például Elon Musk és Vivek Ramaswamy trumpista egykori elnökjelölt-aspiráns, akik egy eddig nem létező, Fehér Ház alá tartozó hivatal élén reformálnák meg és tennék hatékonyabbá a végrehajtó hatalom működését, vagy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) élére Lee Zeldin korábbi képviselőt jelölte, aki elsősorban a környezetvédelmi előírások és szabályok enyhítésén fáradozna a gazdasági fellendülés érdekében.
Az eddigi nevek alapján vannak meglepők és kevésbé meglepők. Utóbbiak listája rövidebb: Marco Rubio szenátor külügyminiszternek való felkérése egy jó választás lehet, hiszen Rubiónak van tapasztalata a külpolitikában, ahogy a Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának felkért Mike Waltznak is. Az önéletrajza szerint a korábban a Bevándorlási és Vámigazgatási Hivatalt (ICE) egy évig ideiglenesen vezető Tom Homan is alkalmas lehet a határért felelős cárnak – igaz, az ő feladata valószínűleg a tömeges deportálás megszervezése és levezénylése lenne, hiszen keményvonalas nézeteivel a Heritage Foundation Project 2025-jának ezen fejezeteihez ő is hozzájárult.
Ezenkívül voltak olyanok, akik várhatóak voltak: Trump a kampány során többször is bejelentette, hogy az egészségügyért a vakcinaszkeptikus Robert F. Kennedy Jr. fog felelni, ahogyan az is várható volt, hogy kabinetfőnöke a kampányát is mederben tartó kampányfőnöke, Susie Wiles lesz, neki a helyettese pedig a már 2016 óta Trump mellett különböző pozíciókban szolgáló Stephen Miller – Wiles miatt várhatóan a Fehér Ház működése szervezett és fegyelmezett lesz, kialakított hatalmi struktúrával és felelősségekkel, ami Trump első ciklusának első éveire nem igazán volt jellemző. Egyébként Wiles az első nő, aki e posztot valaha is be fogja tölteni.
Ugyanakkor Trump már több olyan személyt is megnevezett, akinek a kinevezése nemcsak váratlan, hanem egyenesen meghökkentő is.
Az első ilyen név volt a korábban demokrata képviselő és elnökjelölt-aspiráns, majd 2022-től Trump-pártivá váló Tulsi Gabbard a titkosszolgálatok élén; a korábban szex- és drogkereskedelem kapcsán eljárás alatt állt szélsőjobboldali Matt Gaetz mint legfőbb ügyész vagy a Fox News reggeli műsorának egyik hétvégi vezetője, a Trumpot a tévében mindig védelmező Pete Hegseth mint honvédelmi miniszter.
Fentebbi háromnak semmilyen tapasztalata nincs a rájuk szánt feladatkörben: Gabbard sosem foglalkozott titkosszolgálattal, sőt többen aggályosnak is tartják, ha valóban ő kapja meg a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!