Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A NATO, a 32 tagú katonai tömb sok állama már GDP-je 3-4 százalékát fegyverkezésre költi. Ennek elsődleges oka a folytonosan fenntartott bizonytalanság, amely Donald Trump elnökhöz köthető. Az amerikai elnök ugyanis 2025-ben folyamatosan sulykolta, nem minden körülmények között lépne a NATO legerősebb tagállama, ha valamelyik szövetséges mégis segítségre szorulna.
Aztán finomodott a kritika, és jött a mézesmadzag, amely nyugtatni igyekezett az ideges vezetőket az európai fővárosokban, de ez ma már nem segít. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az európaiaknak valahogy maguknak kell idővel megoldaniuk saját védelmüket, mert lehet, hogy az észak-atlanti szövetségen belül ez egy idő után nem fog menni.
Szerda esti szózat az amerikai néphez
Szerda este, főműsoridőben, húsz percen keresztül beszélt az amerikaiakhoz Donald Trump. Mindenki azt hitte, hogy valamilyen áttörés született az iráni háború befejezésére, mert ennek hiánya egyre hangosabban morgó tömeggé változtathatja a 2024-ben oly hűséges szavazóbázist. Különösen olyan dolgokra vártak volna választ a választók, hogy bár az elnök maga ígérte meg, hogy nem indít háborút, most már második hónapja harcol a Közel-Keleten. Ennek pedig az lett a kézzelfogható eredménye, hogy egy gallon benzin ára már 4 dollár fölött van, de február végén ugyanezért még 3 dollárnál kevesebbet kellett fizetni.
Ezekre nem adott megnyugtató válaszokat, mint ahogyan azt sem tudni, mikor érhet véget az Irán elleni akció. A beszédnek azonban volt egy fontos része, amikor az elnök megint elkezdte ostorozni a NATO európai szövetségeseit, mégpedig azért, mert nem mutatkoztak segítőkésznek a háború megindulását követően, és nem küldtek semmiféle segítséget a Hormuzi-szoros blokádjának feloldására.
Itt hangzott el megint annak a lehetősége, hogy az USA esetleg otthagyja az egész szervezetet, és az európaiak oldják meg ezentúl a saját problémáikat maguk. Szakértők szerint nem egyértelmű, hogy léphet-e egyoldalúan Trump elnök, ha úgy dönt, kilépteti az USA-t a 77 éve alapított transzatlanti koalícióból. Bár az elnök gyakran hoz jelentős döntéseket kongresszusi jóváhagyás nélkül, amelyeket aztán utólag az amerikai bíróságok megakaszthatnak. A Reuters éppen ennek apropóján vette végig, hogy ki mit tehet ez ügyben.
Mit mond az amerikai alkotmány?
Az alkotmány kimondja, hogy az elnöknek joga van szerződéseket kötni a szenátus tanácsára és beleegyezésével, feltéve, hogy a 100 tagú szenátus kétharmada azt támogatja. Viszont nincs szó az alkotmányban a szerződések felmondásának mikéntjéről.
Hogyan rendelkezik a NATO alapító okirata?
A szervezetet 1949-ben hozták létre nyugati államok részvételével, a hidegháború kezdetén a szovjet fenyegetés csökkentése érdekében. Jelenleg tagja 30 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada. A NATO-szerződés 13. cikkelye kimondja, hogy bármely tagállam kiléphet, miután egyéves felmondási idővel jelzi ezt az Egyesült Államok kormányának, amely ezután erről értesíti a többi tagország kormányát. Eddig még egyetlen NATO-tagállam sem mondta fel tagságát.
Hogyan rendelkeznek az amerikai törvények?
2023-ban a kongresszus elfogadta, majd az akkori elnök, a demokrata Joe Biden aláírta azt a jogszabályt, amely megtiltja bármely amerikai elnöknek, hogy felfüggessze, megszüntesse, felmondja vagy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-t létrehozó szerződésből, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!