Hirben.hu Hírben jók vagyunk! De mit is jelez ez? Tény és való, hogy tíz évvel ezelőtt egy ajatollah meggyilkolása óriási visszhangot váltott volna ki, azonban mára – mint az említett eset is mutatja –, az embereknek egyszerűen kezd elegük lenni a vallásos állam diktatúrájából és sokan a papi vezetői csoportot teszik felelőssé azért, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogyan azt az irániak zöme szeretné, kezdve a szólásszabadság hiányától, a demokráciától fényévekre lévő berendezkedésen át az erkölcsrendészet túlkapásaiig, amelyek tavaly ősszel véres tüntetéssorozathoz vezettek az egész országban, elsősorban az egyetemi ifjúság kezdeményezésére.
(Az ajatollah a síita egyházi hierarchiában a legmagasabb rangú főpapok címe, megnevezése.)
Kettős vezetés az állam élén
Amikor 1979-ben győzött az iráni forradalom Khomeini ajatollah vezetésével, és kihirdették az iszlám köztársaságot, rögtön azzal a dilemmával kellett szembesülni, hogy miként lehet összeegyeztetni a népakaratot és az iszlám kormányzást. Az iráni alkotmány kimondja, hogy a rendszer azon az elven alapul, hogy egy isten van, az ő joga irányítani az embereket, akik pedig alávetik magukat az isteni parancsoknak. Az embereket pedig a jámbor és tanult vallástudósok irányítják, akik – megfelelő kritériumok alapján – megválasztják a Legfőbb Vallási Vezetőt. Khomeini ajatollah halála – 1989 – óta ezt a tisztséget a ma már meglehetősen gyenge egészségi állapotban lévő, Al Hámenei tölti be.
Az iszlám köztársaság elnevezés is némi magyarázatra szorul, mert azok az államok, amelyek nevükbe felvették az iszlám kitételt, azért erősen különböznek egymástól belső szerkezetüket illetően. Pakisztán, Mauritánia, Gambia is iszlám köztársaság, ám például a pakisztáni rendszer igyekezett a bit modellt alkalmazni helyi környezetben. Pakisztánt zömében szunniták lakják, míg a 88 milliós Iránban szinte teljes egészében síiták élnek. Iránban olyan vegyes rendszer jött létre, amelyben keverednek a nyugati elemek a síita iszlámmal, a demokratikus törekvések az autokratikus kormányzás eszközeivel.
A Legfőbb Vallási Vezető
Gyakorlatilag az ő kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Feladata megszabni az ország politikai irányvonalát és a legfontosabb társadalmi kérdésekben irányt mutatni. Van ugyan államfő és vannak miniszterek is, de az ő dolguk leginkább a megszabott politika kiszolgálása. Az ő joga kinevezni a legfelső bíróság vezetőjét – ez a legfőbb igazságügyi méltóság –, az Őrök Tanácsa hat tagját, a hadsereg és a Forradalmi Gárda (ez utóbbi egyfajta iszlám munkásőrség, elit csapat) vezetőit, alsóbb vallási vezetőket, de még az állami […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!