Különleges, mondhatni formabontó megközelítésből mutat be egy újabb művészeti témát az Exhibition on Screen sorozat legújabb epizódja, a 200 éves a londoni Nemzeti Galéria. A dokumentumfilmben a múzeum munkatársai és hírességek mesélnek kedvenc festményeikről: tudományos eszmefuttatás helyett most személyes történetek kapnak főszerepet.
A londoni Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb képtára. Tele van remekművekkel, a történelem kifogyhatatlan forrása. De kinek a történetét meséli el, és melyik műalkotásnak van a legnagyobb hatása? Nos a film szereplői egytől egyig más választ adnak a kérdésre.
A 200 éves a londoni Nemzeti Galéria készítői szerint a művészet ereje abban rejlik, hogy
A film azokat szólaltatja meg, akiknek az életét valamilyen módon meghatározta a két évszázaddal ezelőtt megnyílt intézmény. A biztonsági őrtől az igazgatóig, a hétköznapi látogatótól a hírességekig és a királyi család tagjaiig, a legkülönbözőbb emberek mesélik el a galériához, valamint egyes alkotásokhoz fűződő érzéseiket, kapcsolatukat.
Mindenkinek mást jelent
Az interjúalanyok egymást követve nevezik meg azt a műalkotást, amelyik a legtöbbet jelenti számukra. Bár sok híres festményt említenek, egyes megszólalók olyan műveket is kiemelnek, amelyekről a legtöbb néző valószínűleg soha nem is hallott. Van, aki az édesapja vagy a nagymamája miatt választott egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!