Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Három éve magyarul is megjelent India külügyminisztere, Szubrahmanjam Dzsajsankar India útja – Stratégiák egy bizonytalan világban című könyve (MCC Press, 2023), amelyben a szerző amellett érvel, hogy a gyorsan változó nemzetközi környezetben a rugalmas geopolitikai helyezkedés felértékelődik. Szerinte egy képlékennyé váló világrendben kulcsfontosságú, hogy egy állam egyszerre tartson fenn kapcsolatokat a versengő nagyhatalmakkal – az Egyesült Államokkal, Kínával, az Európai Unióval vagy Oroszországgal.
Dzsajsankar úgy látja, a többpólusú világrend felé vezető út egy többpólusú Ázsián keresztül vezet, és a globális rendszernek nagyobb figyelmet kell fordítania India növekvő súlyára. Az indiai diplomácia számára ezért olyan szemléletet sürgetett, amely nem távolságtartóan vagy kelletlenül viszonyul a világhoz, hanem aktívan alakítja kapcsolatait: együttműködik az Egyesült Államokkal, kezeli a Kínával fennálló viszonyt, erősíti európai kapcsolatait, megőrzi az együttműködést Oroszországgal, bevonja Japánt és a szomszédos államokat, valamint folyamatosan bővíti partnerségi hálóját. Mindez Európa számára is tanulságos lehet, hiszen a globális erőviszonyok átalakulásának korában nem elegendő csupán az Egyesült Államokra, Kínára és Oroszországra figyelni: például India szerepét is egyre komolyabban kell venni.
Az Index Byrappa Ramachandrát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, történészt és geopolitikai elemzőt kérdezte arról, milyen hatással lehet az Irán körüli konfliktus eszkalációja India geopolitikai és gazdasági érdekeire, miként értékelhető Donald Trump amerikai elnök külpolitikája, és milyen lehetőségeket vagy kockázatokat jelenthet Újdelhi számára az alkukra és közvetlen érdekérvényesítésre építő amerikai stratégia. Emellett arról is beszélt, mekkora geopolitikai mozgástere van Indiának az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi versengés közepette, és hogy a formálódó multipoláris világrendben India idővel önálló pólussá válhat-e, vagy inkább a nagyhatalmak közötti kiegyensúlyozó szerepet tölti majd be.
India is fizetheti az iráni konfliktus árát
Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy véli, a jelenlegi iráni konfliktus, valamint Perzsa-öbölbeli válság kitervelői India gazdasági és geopolitikai destabilizálását is célul tűzhették ki. A helyzetet összetettnek nevezte, és bár a gazdasági és geopolitikai következmények komoly kihívást jelentenek, a szubkontinens szerinte ellenállóbb, mint korábban, így képes lehet megbirkózni a világgazdaságra is ható felfordulásokkal.
A kutató kifejtette, a Közel-Kelet egyszerre jelent stratégiai lehetőséget és kockázatot India számára. A régió évszázadokon át kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat biztosított Európa felé, ugyanakkor történelmileg számos invázió kiindulópontja is volt.
1947 óta India és közel-keleti partnerei – elsősorban Irán és az Öböl menti államok – szoros gazdasági függőségi viszonyt alakítottak ki: a térség energiaforrásokat és befektetéseket biztosít, míg India munkaerőt, mezőgazdasági termékeket és gyógyszereket exportál. Az öbölben élő mintegy 9 milliós indiai diaszpóra a hazautalások mintegy 38 százalékát adja, miközben India olajimportjának jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik.
Byrappa Ramachandra szerint ez a stabil, évtizedek alatt kiépült kapcsolat India egyik legfontosabb stratégiai pillére volt, amelyet az Irán elleni háború súlyosan megingathat.
Ha a konfliktus elhúzódik, India több gazdasági területen is veszteségeket szenvedhet el. A világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága számára az energiaellátás bármilyen zavara komoly kockázatot jelenthet. Ha a Hormuzi-szoros több mint három hónapig blokkolva marad, az érdemben visszavetheti a gazdasági növekedést. A másik közvetlen hatás az Európába és Észak-Amerikába tartó járatok útvonalának módosulása lehet, ami átlagosan 90-120 percnyi többletrepülési időt és ennek megfelelő üzemanyagfogyasztás-növekedést jelent. Ez különösen az üzleti utazásokban okozhat komoly fennakadásokat. Rövid és középtávon, ha a konfliktus nem ér véget gyorsan, Indiának a Perzsa-öböl térségében dolgozó, mintegy kilencmilliós diaszpóra jelentős részét is haza kell hívnia, ami a hazautalások számottevő csökkenésével járhat.
Byrappa Ramachandra kiemelte, a jelenlegi válság hosszú távú geopolitikai következményekkel járhat India számára. Úgy látja, az India–Pakisztán közötti rövid konfliktust követően Donald Trump „békemissziója” valójában a pakisztáni katonai vezetéssel kialakított szorosabb együttműködést szolgálta, ami stratégiailag megerősítheti Pakisztán szerepét a térségben.
A kutató szerint fennáll a veszélye annak, hogy Pakisztán a jövőben egyfajta regionális „erődállammá” válik, amely potenciális bázisként szolgálhat más konfliktusok – akár egy Irán elleni hadművelet – számára is. Mindez pedig tartós stratégiai nyomást gyakorolhat Indiára.
A jelek aggasztóak, de van kiút a nagyhatalmi játszmából
Byrappa Ramachandra az Indexnek kijelentette, a ragadozó hatalmak által dominált világ, ahol a bizalom hiánycikk, nem kedvez egy viszonylag szegény, fejlődő országnak. Hozzátette, jelenleg az amerikai elnök részéről nincsenek olyan pozitív kijelentések vagy lépések, amelyek konkrét lehetőségeket sugallnának India számára.
Ugyanez vonatkozik a legtöbb szövetségesére is; nekik nehéz megkülönböztetni a pofont a sütiktől
– jegyezte meg a kutató. Mint fogalmazott, India ősi diplomáciai hagyományainak megfelelően türelmesen várja a helyzet javulását, de nem táplál illúziókat.
Szerinte az új amerikai–pakisztáni közeledés komoly stratégiai aggodalmat kelt Indiában. Törökország India legnagyobb riválisának oldalán erősíti pozícióit Dél-Ázsia biztonsági rendszerében, míg Szaúd-Arábia – szintén az amerikai lépések hatására – kölcsönös védelmi egyezményt kötött Pakisztánnal, összekapcsolva ezzel Dél-Ázsia és a Közel-Kelet biztonsági rendszerét.
A fenyegetések kivédéséhez Indiának stratégiai jelenlétet kell kialakítania a Földközi-tenger keleti térségében, ami fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Az amerikai külpolitika jelenleg felesleges gazdasági és stratégiai terheket ró Indiára. Civilizációs szempontból pedig tragikus látni, hogy mennyi perzsa építészeti örökség pusztul el, ami ellentétes India civilizációs tiszteletre épülő szemléletével
– szögezte le Byrappa Ramachandra.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!