Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Egyesült Államok globális szerepvállalásával szemben kritikus America First (Amerika az első) elvét valló izolacionisták – köztük Trump legrégebbi hívei – egyre nyíltabban kerülnek szembe a háborút támogató, Izrael-párti szárnnyal. Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ vezetője lemondása, a jobboldali-konzervatív médiaszemélyiségek között kibontakozó éles konfliktusok, valamint a közvélemény-kutatások eredményei mind arra utalnak, hogy a kibontakozó belső válság komolyan veszélyeztetheti a Republikánus Párt esélyeit a 2026-os félidei választáson.
A Trump-táboron belüli feszültségek már 2025 júniusában megjelentek, amikor az elnök elrendelte az Operation Midnight Hammer keretében iráni nukleáris létesítmények bombázását, atomfegyver fejlesztésének veszélyére hivatkozva. Ez éles ellentétben állt azzal, amit Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója néhány hónappal korábban egy szenátusi meghallgatáson állított:
eszerint a perzsa állam nem törekszik nukleáris fegyverek előállítására.
A támadás megindítását követően Trump azt nyilatkozta, hogy a hírszerzés „tévedett”, amit Gabbard nem cáfolt, inkább azzal védekezett, hogy a média kiforgatta a szavait. A rezsimváltás gondolatát azonban több befolyásos Trump-szövetséges is bírálta. Közéjük tartozott az azóta szeptemberben meggyilkolt Charlie Kirk, a Turning Point USA ifjúsági szervezet alapítója és a fiatal konzervatív mozgalom kulcsfigurája, akinek háborúval szemben kritikus megszólalásai vírusszerűen terjedtek a közösségi médiában.
Az igazi problémák csak most kezdődtek
A belső konfliktust igazán a 2026 februárjában kezdődött Operation Epic Fury élezte ki, aminek során amerikai csapások értek iráni olajlétesítményeket, likvidálták Ali Hámenei ajatollahot, és folyamatos légitámadások kezdődtek. Március 2-i sajtótájékoztatóján Marco Rubio külügyminiszter elismerte, hogy az amerikai hírszerzés tudomást szerzett a közelgő izraeli hadműveletről, és attól tartottak, hogy Irán emiatt amerikai célpontokat támadt volna – így megelőző csapást mértek, hogy elkerüljék a nagyobb veszteséget.
A Trump-tábor izolacionista America First-szárnyából azonban sokan ezt úgy értelmezték, hogy a Trump-kormányzat egy külföldi,
izraeli lobbi befolyásának hatására egy másik ország érdekeit helyezte az amerikai nemzeti érdek elé.
A döntés az adminisztráción belül is vitákat váltott ki. Sajtóértesülések szerint a katonai beavatkozásokkal kapcsolatban általában szkeptikus J. D. Vance alelnök a háttérben végig ellenezte az iráni akciót. A hadművelet megindítását követően azonban ő is nyilvánosan felsorakozott Trump mögé, és igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem várható egy újabb elhúzódó háború a Közel-Keleten. Tulsi Gabbard eközben egy szenátusi meghallgatáson elismerte, hogy a hírszerzés információi szerint Irán nem állította helyre nukleáris kapacitásait a 2025-ös csapások óta, de hangsúlyozta, hogy a fenyegetés súlyosságának megítélése végső soron az elnök hatáskörébe tartozik.
Vance és Gabbard korábban széles támogatottságnak örvendtek az izolacionista szavazók körében, de az iráni beavatkozás melletti kiállás csorbát ejtett a hitelességükön, romlott a megítélésük. Az adminisztráción belüli konfliktus újabb szintjét jelentette Joe Kent lemondása. A Trump által kinevezett, hozzá lojálisnak tartott terrorelhárítási igazgató nyilvános levelet tett közzé, amiben azt állította, hogy
Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést, a háborút Izrael és az izraeli lobbi nyomására indítottuk.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/21/usa-iran-haboru-amerikai-kozvelemeny-maga-szavazo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!