Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kína európai ügyekért felelős különmegbízottja, Lu Sa-je nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok európai politikájával kapcsolatban, amelyet szemtelennek és elnyomónak nevezett. Lu Sa-je szerint Európának érdemes lenne összehasonlítania az amerikai és a kínai diplomáciát, mivel Kína a békét és az együttműködést helyezi előtérbe. Azt is hozzátette, ha Pekinget azzal vádolják, hogy Moszkva felé hajlik, akkor a Trump-adminisztráció nemcsak hajlik, hanem egyenesen támogatja is Oroszországot. Lu Sa-je ugyanakkor kijelentette, hogy Kína nem próbálja kihasználni a helyzetet, hanem valódi partnerséget keres Európával.
Az Eurázsia Központ igazgatójától többek között megkérdeztük, hogyan értékeli Kína az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti feszültségeket, és milyen stratégiát követhet az EU-val való kapcsolatok erősítésében.
Az EU nagyot koppant
Horváth Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter március 7-én másfél órás sajtótájékoztatót tartott a kínai külpolitikáról, amelyen az orosz–ukrán háború is szóba került. Vang Ji elmondta: Kína reméli, hogy egy hosszú távú, tartós, méltányos békeszerződést kötnek meg a felek, hiszen a háborúval nem nyer senki, azonban a békének nincsenek vesztesei.
Az Eurázsia Központ igazgatója rámutatott, hogy a kínai kormány a kezdetektől diplomáciai tárgyalásokat sürgetett a háború befejezése és egy tartós béke kialakítása érdekében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti feszültségekkel összefüggésben Horváth Levente azt mondta, hogy Hszi Csin-ping elnök és a kínai kormány tagjai az európai vezetőkkel való tárgyalások során mindig hangsúlyozták:
az EU-nak és az európai országoknak a saját érdekeiket kellene követniük, nem pedig „másokét”, azaz az amerikaiakét.
„Az EU azonban most nagyot koppant” – jelentette ki az Eurázsia Központ igazgatója, hozzátéve, hogy a kínai blogokon úgy látják:
az USA számára az EU-nak már nincs haszna, ezért eldobták az amerikaiak.
Horváth Levente emlékeztetett arra, hogy Kína erre számított is, hiszen már a választások előtt a Trump–Harris pró és kontra elemzéseikben a legfőbb érv Trump megválasztása mellett az volt, hogy elengedi szövetségesei kezét, és nem bevonva őket, nélkülük fog közvetlenül szembeszállni Kínával.
A szakértő felidézte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök már 2014-ben – és azóta több különböző platformon is – kijelentette: „Száz éve nem látott változások zajlanak a világban.” A kínai értelmezés szerint ebbe beletartozik az EU–USA-konfliktus, az orosz–ukrán háború és minden proxyháború. Ennek megfelelően a kínai gazdaság- és külpolitika is erre készült fel az elmúlt években.
A gazdaság szempontjából Kína 2020-ban meghirdette a „kettős körforgású gazdaság” stratégiáját, amely a belső piac megerősítését és az önellátás fokozását célozza, hogy az ország kevésbé legyen kitéve a külső gazdasági nyomásnak. Emellett azt is elhatározták, hogy a „külső körforgás” keretében továbbra is fenn kell tartani a globális kereskedelmet és a befektetéseket. A külpolitika terén pedig célul tűzték ki a multilaterális kapcsolatok további erősítését, továbbá az Övezet és Út kezdeményezés kiterjesztését.
Kína az EU felébredésében bízik
Az Index kérdésére, hogy Kína milyen stratégiát követ az EU-val való kapcsolatok erősítésében – különös tekintettel az USA-val fennálló kereskedelmi feszültségekre és Trump elnök protekcionista politikájára –, Horváth Levente kiemelte: az Európai Unió az elmúlt években az ASEAN- (délkelet-ázsiai) országok után Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt.
Kína összkereskedelmének 12,8 százalékát az Európai Unió adja, amelynek tagállamaiban összesen 2800 kínai vállalat fektetett be. Ezek a cégek 270 ezer európainak adnak munkát, és a fejlett országokba irányuló kínai befektetések 33 százaléka az EU-ba érkezik.
Az Eurázsia Központ igazgatója szerint Kína nyitott az Európai Unióval való együttműködésre. Emlékeztetett, hogy 2024-ben Hszi Csin-ping kínai elnök Franciaországba és Magyarországra látogatott, emellett más magas rangú kínai vezetők is tárgyalásokat folytattak az EU-ban. Legutóbb Vang Ji kínai külügyminiszter járt Hollandiában és Németországban, ahol részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Januárban pedig Ting Hszüe-hsziang miniszterelnök-helyettes utazott Angliába és Írországba, majd Svájcban részt vett a Világgazdasági Fórumon (World Economic Forum, WEF).
Kína folyamatosan partnerségre törekszik az Európai Unióval, így valójában nem az a kérdés, hogy Kína milyen stratégiát akar követni, hanem az, hogy az EU változtat-e a külpolitikáján. Kína szempontjából kedvező lehet, ha az EU önálló külpolitikát alakít ki. Ugyanakkor kérdéses, hogy továbbra is ideologizált külpolitikát folytatnak-e, vagyis fekete-fehéren látják-e a világot: Kelet rossz, Nyugat jó – akárcsak a hollywoodi filmekben. Kína abban reménykedik, hogy az EU végre felébred, és egyfajta reálpolitikát fog követni
– fogalmazott Horváth Levente.
A szakértő szerint mindenesetre megállapítható a Brookings Intézet jelentése alapján, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió Kínával kapcsolatos politikai koordinációja drámaian csökkent: az Obama-korszak 87 százalékos szintjéről 52 százalékra zuhant. Ugyanakkor Horváth Levente úgy véli, hogy az EU kellemetlen helyzetbe került, ugyanis fél évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – valószínűleg amerikai sugallatra – még Kínát veszélynek és fenyegetésnek tekintette. Most azonban, hogy az USA vámokat vet ki az EU-ra is, az Európai Uniónak egyre fontosabbá válhat a kínai gazdasági kapcsolat. Ennek megfelelően idén a davosi konferencián von der Leyen már más hangnemet ütött meg Kínával kapcsolatban.
Értesülések szerint a háttérben megkezdődtek a tárgyalások a kereskedelmi és befektetési együttműködésekről, sőt akár a 2020-ban megkötött, majd 2021-ben befagyasztott Comprehensive Agreement on Investment (CAI), az Európai Unió és Kína közötti átfogó befektetési megállapodás is megújulhat.
Csakhogy most az EU-nak van nagyobb szüksége erre a kapcsolatra, így Kína jobb tárgyalási helyzetben van, mint 2020-ban, amikor az együttműködés először megszületett
– jegyezte meg Horváth Levente.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA és az EU közötti feszült viszony miatt Kína a kelet-európai régió szempontjából is jelentős lépéseket tett. Például február 27-én Hua Csun-jing kínai külügyminiszter-helyettest – jelenlegi pozíciója mellett – kinevezték a Kína–Közép- és Kelet-Európa Országai Közötti Együttműködés (Kína–KKE) vezetőjévé. Az elmúlt években az amerikai nyomás hatására a régió Kínával való együttműködése meggyengült, így Peking valószínűleg lehetőséget lát abban, hogy az USA és az EU viszonyának romlásával megújítsa kapcsolatait.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!