2024. június 15., szombatMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2024.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / A Közel-Keleten nagy hagyománya van a kormányfők elleni merényleteknek

Hirdetés

A Közel-Keleten nagy hagyománya van a kormányfők elleni merényleteknek

A magas rangú vezetők elleni támadások jelentős politikai és társadalmi utóhatásokkal járnak. A belföldi felfordulás mellett nemzetközi szinten is kiválthatnak reakciókat. Például Jichák Rabin 1995-ös meggyilkolása Izraelben rendkívül negatívan hatott az izraeli–palesztin békefolyamatra, de a libanoni Rafík Haríri megölése is jelentősen rontotta a libanoni–szíriai kapcsolatokat.

A Közel-Kelet forrongása nemcsak a jelenre jellemző, ugyanis már több ezer évvel ezelőtt is kimondottan gyakoriak voltak az uralkodók elleni puccsok és merényletek. Elég csak megemlítenünk azt a Rímust, aki az Akkád Birodalom (központja a mai Irak területe) második királya volt, és akit saját udvaroncai gyilkoltak meg Kr. e. 2270-ben. Hasonlóképpen járt az Újasszír Birodalom (központja a mai Irak területe) egykori uralkodója, V. Assur-nirári is, akivel feltehetően politikai ellenfelei végeztek Kr. e. 745-ben.

Modern korunkban számos közel-keleti politikai és katonai vezető vesztette életét valamilyen erőszakos cselekedet vagy összeesküvés eredményeként. Például I. Abdulláh jordán királyt Jeruzsálem óvárosában, az al-Aksza-mecset bejáratánál gyilkolták meg 1951-ben. Támadója, akit a király testőre agyonlőtt, a jeruzsálemi muftival, Abdulláh politikai ellenfelével kapcsolatban álló katonai erő tagja volt. A 69 éves uralkodó elleni merényletet a Közel-Keleten növekvő feszültség és instabilitás riasztó jelének tekintették.

Hirdetés

De nem ez volt az egyetlen, jordániai vezetőt ért halálos támadás. Hazzá Barakát al-Madzsálit, az arab ország miniszterelnökét 1960. augusztus 29-én érte végzetes bombatámadás. Vaszfi al-Tal jordán kormányfőt pedig 1971-ben az egyiptomi Sheraton Cairo Hotel halljában érte a végzete, miközben az Arab Liga csúcstalálkozóján vett részt a városban. A merénylők a „Fekete Szeptember” nevű palesztin csoporthoz tartoztak.

Iraki merényletek

Irakban 1958-ban a monarchia megdöntéséhez vezető katonai puccs során II. Fejszál királlyal és több kormányzati tisztviselővel is végeztek. Az események drámai változást idéztek elő az ország politikai helyzetében, és a monarchiát köztársasági rendszer váltotta fel. 1963-ban újabb vezetőt öltek meg a közel-keleti országban, nevezetesen az elnököt, Abd al-Karím Kászimot. Ettől kezdve arab nacionalista, majd diktatórikus kormányzás következett, ami jelentősen hozzájárult az évtizedekig tartó belső konfliktusokhoz és a regionális feszültségekhez.

II. Fejszál iraki király 1954. október 16-án

II. Fejszál iraki király 1954. október 16-án

Fotó: Reg Speller / Getty Images Hungary

Érdekesség, hogy az iraki diktátor, Szaddám Huszein (hivatali ideje: 1979–2003) ellen egy izraeli hadművelet végrehajtását tervezték 1992-ben. A támadást az öbölháború idején elkövetett iraki Scud rakétatámadások megtorlásának szánták, azonban visszavonták, miután öt izraeli kommandós egy balesetben életét vesztette az akció utolsó próbáján.

Észak- és Dél-Jemen egyesítésének megakadályozása 

Ibráhím al-Hamdi 1974. június 13-tól a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) elnöke volt egészen 1977. október 11-i meggyilkolásáig. Uralkodása alatt megerősítette a központi kormány ellenőrzését az ország felett, és tervezte, hogy véget vet a törzsi alapon történő társadalomszerveződésnek azáltal, hogy minden jemenit egyenlőnek nyilvánít. Al-Hamdi halálának körülményei továbbra is tisztázatlanok, bár az elkövetőről széles körben azt feltételezik, hogy egy szaúdi ügynök volt. Mások viszont azt gondolják, hogy az elnök ellen a fegyveres erők vezérkara szervezett puccsot. Két nappal dél-jemeni útja előtt végeztek vele, mielőtt tárgyalhatott volna Jemen északi és déli részének egyesítéséről.

Iráni merényletek

Ali Razmára iráni miniszterelnököt 1951. március 7-én gyilkolta meg egy síita fundamentalista csoport, a Fidá’iján-e Iszlám egy teheráni mecset előtt. Ugyanez a szélsőséges szervezet végzett Haszan Ali Manszúrral is, aki 1964 és 1965 között volt a perzsa ország kormányfője.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/25/kozel-kelet-merenylet-hatalomatvetel-puccs/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ferenc pápa a mesterséges intelligenciáról egyeztetett a világ vezetőivel

A katolikus vezető helikopteren érkezett, majd amikor kiszállt „Még megvagyok, és látom, te is!” kiálltással …