Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A történet január 27-én reggel kezdődött, amikor az ukrán sajtó beszámolója szerint orosz katonai drónok csaptak le a Lvivi területen áthaladó Barátság kőolajvezeték egyik létesítményére. Makszim Kozickij, a Lviv területi katonai közigazgatás vezetője reggel jelentette, hogy egy infrastrukturális objektumot ért támadás Zolocsiv körzetben, a Brodi melletti Zmije község közelében, ahol tűz ütött ki, és a helyi járványügyi központ szerint átmenetileg a szén-monoxid-szint is megemelkedett.
Az ukrán Naftogaz azonnal leállította az üzemet, és közleményében azt hangsúlyozta, hogy Oroszország január eleje óta a 15. célzott támadást hajtotta végre az energetikai cég objektumai ellen. Ez volt az első alkalom, hogy a Magyarországra orosz nyersolajat szállító stratégiai vezeték ukrán területen célponttá vált.
A támadás után a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője, Paczolay Máté még aznap azt közölte az Indexszel: „Jelenlegi információink szerint magát a vezetéket nem érte támadás.”
Ez a mondat később a teljes vita alapjává vált, mert körülbelül ennél a pontnál ágazott szét a magyar és az ukrán álláspont.
„Ha nincs olaj, nincs pénz” – a kormány álláspontja megszilárdul
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 18-án, a kormányülés után jelentette be, hogy a Barátság kőolajvezetéken január 27-én leállt a szállítás, és az azóta sem indult újra. A tárcavezető szerint ez „puszta politikai döntés”, mert műszakilag és technikailag nincs akadálya az újraindításnak. Egy nappal később az Indexhez eljutott, a kormánynak készült titkosszolgálati és külügyi jelentés részletei is napvilágot láttak. E jelentés szerint a Brodi közelében lévő kőolajvezeték nem sérült meg közvetlenül, a találat egy ukrán tulajdonú tartályt ért, amelyben Lengyelországba szánt kőolaj volt, és így a támadás legfeljebb rövid technológiai szünetet indokolt volna, huzamosabb leállítást nem. A jelentés a magyar kormány olvasatában megerősítette, hogy Kijev tudatosan készült a szállítás leállítására, nyomásgyakorlásul Ukrajna európai integrációs törekvéseinek magyar akadályozása miatt.
Ennek jegyében Szijjártó ellenlépéseket is bejelentett. Az Ukrajnába irányuló magyar dízelszállításokat leállították, a szlovák gazdasági miniszterrel pedig jelezték Horvátországnak, hogy élni kívánnak az uniós szabályok adta lehetőséggel, és az Adria-vezetéken keresztül orosz eredetű kőolajat szállíttatnak Magyarországra és Szlovákiába. A Szijjártó ekkor 96 napnyi stratégiai olajtartalékot említett.
Néhány nappal később, február 23-án Sülysápon Orbán Viktor már kristálytisztán megfogalmazta a magyar tárgyalási pozíciót.
Amíg nem jön az olaj a Barátság kőolajvezetéken, addig nincs pénz Ukrajnának
– mondta a miniszterelnök. Egyúttal figyelmeztetett, ha a kormány nem nyitja meg a stratégiai tartalékokat, „jövő hétfőtől ezer forint lenne literenként a benzin ára”, és ha a déli gázvezetéket is elzárnák, a magyar rezsiszámla a lengyel és a cseh szint közé ugrana. A politikai üzenet egyértelmű volt.
Jeleznem kellett az európaiaknak, hogy leblokkoljuk és megvétózzuk ezt a 90 milliárd eurót, és amíg nem jön az olaj, nincs pénz
– fogalmazott.
Az „olaj-pénz formula” innentől a kormány minden egyes megszólalásában fix elemként tért vissza.
Volodimir Zelenszkij fenyegetése és a személyeskedés hónapjai
A kérdés március elején lépett át egy másik regiszterbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben úgy fogalmazott, reméli, „egy bizonyos személy” nem blokkolja az uniós hitel 90 milliárd eurós első részletét, különben „megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, a fiainknak, hadd beszéljenek vele a saját nyelvükön”. A kijelentést – bár Zelenszkij nem nevezett meg senkit – Budapesten egyértelműen Orbán Viktor elleni fenyegetésként értelmezték.
A reakció nem váratott magára. „Ez minden határon túlmegy. Ez teljesen új helyzet, amely kialakult Európában, hogy egy európai ország elnöke megöléssel, gyilkossággal fenyegeti egy NATO- és EU-tagállam miniszterelnökét” – reagált Szijjártó Péter, aki Zelenszkij szavait „ukrán kultúraként” aposztrofálta. Lázár János építési és közlekedési miniszter a „90-es évek ukrán maffiás, »tudom, hol laksz« stílusát” idézte föl, és a vezetékről azt mondta, hogy „nem is sérült meg”.
Ez mind mese, ez politikai nyomásgyakorlás
– fogalmazott Lázár.
Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója szerint „Zelenszkij Magyar Pétert akarja hatalomra juttatni”.
Ugyanekkor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szarvasi kampányrendezvényén reagált a történtekre.
„Senkit, egy magyart sem fenyegethet egy külföldi állami vezető sem. Sem a leköszönő Orbán-kormányt, sem a leendő Tisza-kormányt, egyetlenegy magyart sem” – mondta, egyúttal felszólította Zelenszkijt, ha tényleg ezt mondta, akkor vonja azt vissza, a vezetékkel kapcsolatban pedig azt kérte, ha lehet, mielőbb nyissák meg. Ez a megszólalás a választási kampányban nem volt jelentéktelen, hiszen a Fidesz–KDNP akkorra már kampánya középpontjába emelte az Ukrajnának szánt támogatás ellenzését és a vezeték leállítását, közben pedig igyekezett a Tisza Pártot „besározni” azzal, hogy ukránpártiak.
Brüsszel közbelép, de nem ér el semmit
Március 17-én az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei, António Costa és Ursula von der Leyen közös nyilatkozatot adtak ki a Barátság kőolajvezetékről. A közleményben a két intézményvezető felajánlotta, hogy az Európai Unió technikai támogatást és finanszírozást biztosít Ukrajnának a vezeték helyreállításához – Kijev az ajánlatot elfogadta.
A közös nyilatkozathoz csatolták Zelenszkij Costának és Von der Leyennek küldött válaszlevelét is. Ebben az ukrán elnök közölte, hogy a brodi szivattyútelep nélkül a vezeték biztonságosan nem üzemeltethető, mert nem tartható benne a megfelelő nyomás, és hogy másfél hónapon belül újraindulhat a szállítás, ha nem éri újabb orosz támadás a rendszert. Zelenszkij levelében hangsúlyozta, hogy Ukrajna megbízható energiapartner az Európai Unió számára, és teljes mértékben teljesíti az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit.
A magyar kormány azonban a brüsszeli közvetítői szerepet azonnal elutasította. Orbán Viktor „színjátéknak” nevezte a közleményt, és tartotta magát a korábbi pozícióhoz, hogy addig nem oldja fel a vétót, amíg nem érkezik olaj.
Megindul a 90 milliárd euró folyósítása, miközben nem indul meg a 90 milliárd euró folyósítása
Az ezt követő, két nappal későbbi EU-csúcs 90 perces, kemény vitává fajult az Ukrajnának szánt hitel ügyében. Uniós diplomaták beszámolója szerint összesen húsz állam- és kormányfő szólalt fel annak érdekében, hogy meggyőzze a magyar miniszterelnököt. A kollégák arra emlékeztettek: a közös hitelfelvételről még decemberben állapodtak meg, akkor Magyarország még támogatta a konstrukciót – azzal a feltétellel, hogy abból Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság pénzügyileg kimarad.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az Ukrajnáról szóló napirend elején elfogadhatatlannak minősítette a magyar magatartást, szerinte Orbán egy korábban letárgyalt alku elutasításával „vörös vonalat lépett át”. Costa elismerte, hogy a Barátság leállásával megváltozott a helyzet, de hangsúlyozta, ezt orosz támadás okozta, és egy uniós tagállam nem függhet egy harmadik ország döntésétől. Orbán Viktor úgy érvelt, ő tartotta magát a decemberi megállapodáshoz, de a vezeték leállása „egzisztenciális kérdést” jelent Magyarország számára, és azzal vádolta meg a többi tagállamot, hogy „jobban érdekli őket Ukrajna, mint az EU-tag Magyarország sorsa”. Robert Fico szlovák miniszterelnök Orbán mellé állt, és vele együtt nem írta alá a csúcs Ukrajnáról szóló konklúzióját.
A csúcs után a kormányfő rövid videóban összegezte álláspontját.
Tartjuk a pozícióinkat: ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz
– mondta.
A 25 másik tagállam külön nyilatkozatban üdvözölte a 90 milliárd eurós hitel parlamenti és tanácsi elfogadását, valamint azt, hogy a folyósítás áprilisban megindulhat – miközben a magyar vétó miatt valójában nem indulhatott meg. Az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag elfogadása szintén a magyar elutasítás miatt futott zátonyra.
Tologatott határidők, ígéretek és kifogások
A három hónap egyik kevésbé látványos, de a magyar álláspont szilárdulását talán leginkább magyarázó eleme, hogy az újraindítás határidejét Kijev szinte menetrendszerűen tologatta, többször már napokra voltunk a vezeték újraindításától, de végül sosem lett belőle semmi.
Már március 12-én Robert Fico szlovák miniszterelnök az Ursula von der Leyennel folytatott párizsi tárgyalása után megállapodást jelentett be a tranzit helyreállításáról. Öt nappal később, március 17-én Zelenszkij a Costának és Von der Leyennek írt válaszlevelében már új időpontot adott: „másfél hónapon belül” újraindulhat a szállítás, vagyis nagyjából május elejére. A március 19-én kijevi találkozóra érkező uniós szakértői missziónak a Naftogaz elnöke, Szerhij Koreckij akkor még csak „rendszerszintű helyreállítási tervet” és a közös lépések „irányait” tudta bemutatni, de konkrét dátum nem hangzott el.
Március 24-én aztán egészen új elem is megjelent a diskurzusban. Ukrán oldalról felvetődött, hogy a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából a Brodiig húzódó, egykor fordított irányban üzemelő vezetéken keresztül a globális piacról érkező olajat kapcsolnának rá a Barátság déli ágára. Ez papíron a régi vezetéket megkerülő alternatíva volt, ám aznap épp orosz drónok csaptak le Odesszára.
A kampány árnyékában
Zelenszkij végül április 10-én bejelentette, Ukrajna tavaszra be tudja fejezni a Barátság javítását, amennyiben az európai finanszírozás továbbra is rendelkezésre áll, és a tranzit felelősségét európai szereplők vállalják. Az ukrán elnök akkor arról is beszélt, hogy sok mindent elvégeztek a vezetéken, de a megsemmisült tartályok gyorsan nem pótolhatók.
Időközben Magyarországon a választási kampány a célegyenesbe fordult, és a Fidesz–KDNP az Ukrajna-kérdést – ezen belül a hitel vétóját és a kőolajvezeték leállítását – a kampány egyik fő tengelyévé tette. Április 12-én azonban a parlamenti választást a Tisza Párt nyerte meg. A magyar stratégiai tartalékok helyzetét megvilágítja egy, a választás másnapján közzétett adat: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség szerint a készletnapok száma a februári 91-ről 44-re zuhant, a gázolajkészlet februári 534 800 tonnáról közel a negyedére, 143 800 tonnára csökkent. A kormány a Mol kérésére szabadította fel a stratégiai készleteket, hogy a Barátság leállását áthidalja.
Április 18-án Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy személyesen is hatott Robert Ficóra, ugyanis szerinte a szlovák kormányfő „az alapvető európai kérdésekben igyekszik viszonylag lojális maradni”, és Orbán veresége után „nem okoz nagy gondokat az unióban”.
Egy nappal később Orbán Viktor a közösségi oldalán jelezte: „Brüsszeli közvetítéssel jelzést kaptunk Ukrajnától, hogy készek akár már hétfőn helyreállítani az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, ha Magyarország ezt követően feloldja a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret blokkolását.” A képlet a miniszterelnök számára nem változott, ha van olaj, van pénz.
Másnap Magyar Péter, a leendő miniszterelnök az olajtranzit újraindítására szólította fel Kijevet, Moszkvától pedig a szerződéses szállítások teljesítését várta, és jelezte, neki is olyan információi vannak, hogy a szállítás hamarosan újraindulhat.
Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, szerdán Magyarország feloldhatja a vétót
Április 21., kedd reggel a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy Oroszország technikailag készen áll a Barátság vezetéken keresztüli szállítások újraindítására Magyarország és Szlovákia felé. Peszkov szerint az orosz oldal szerződéses kötelezettségei ellenére a szállítások leálltak, mert Ukrajna „zsarolásba” kezdett.
„Minden a kijevi rezsimen múlik: megnyitják-e a vezetéket, és véget vetnek-e a zsarolásnak” – fogalmazott a szóvivő.
Ukrajna ugyanakkor továbbra is azt állítja, hogy a leállás az orosz támadás következménye, Zelenszkij pedig hétfőn még azt nyilatkozta, hogy a szállítások április végéig újraindulnak. Azonban hamar kiderült, hogy nem kell a hónap végéig várni.
„Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, a vezeték ismét üzembe helyezhető” – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
„Az Európai Unióval folytatott egyeztetéseknek megfelelően Ukrajna elvégezte a javítási munkálatokat a Barátság kőolajvezeték azon szakaszán, amelyet orosz támadás rongált meg. A kőolajvezeték újra üzembe helyezhető. Bár jelenleg senki sem tudja garantálni, hogy az infrastruktúra elleni orosz támadások nem ismétlődnek meg, szakembereink biztosították a rendszer és a berendezések működésének alapfeltételeit” – írta az államfő a Telegramon az MTI szerint.
Az ukrán elnök jelezte, hogy Ukrajna ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával. „Ezzel összefüggésben az Ukrajna számára már az Európai Tanács által jóváhagyott európai támogatási csomag feloldását várjuk. Emellett reméljük, hogy partnereink megfelelő lépéseket tesznek az Ukrajna számára megnyitandó csatlakozási tárgyalási fejezetek ügyében is” – közölte.
„Az első fejezetcsoport tekintetében mi már elvégeztük a saját feladatunkat. Ezenkívül folytatni kell a szisztematikus szankciós nyomásgyakorlást Oroszországgal szemben a háború miatt, valamint az európai energiaellátás további diverzifikálását. Európának függetlennek kell lennie azoktól, akik meg akarják gyengíteni vagy meg akarják semmisíteni” – hangsúlyozta az elnök.
Holnap pozitív döntésre számítunk a 90 milliárdos hitellel kapcsolatosan. Ukrajnának nagy szüksége van erre a kölcsönre, ami egyben annak is a jele, hogy Oroszország nem képes tovább bírni, mint Ukrajna
– mondta. A főképviselő eszerint arra számít, hogy a leköszönő magyar kormány szerdán elengedi a vétót, és nagyköveti szinten megszavazhatják a hitelhez szükséges többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását.
Ha minden a bejelentett menetrend szerint halad, akkor kedd délután elkezdődött a műszaki teszt a Barátságon, szerdán megindulhat az olaj Magyarország és Szlovákia felé, és – több mint három hónappal a brodi dróncsapás után – a 25 tagállam vezetőinek decemberi megállapodása végre életbe is léphet: a hitel folyósítása megindulhat Kijev felé, amelynek a háború finanszírozásához és az államcsőd elkerüléséhez égető szüksége van rá. Az Ukrajnának szánt 90 milliárd euróból 60 milliárd fegyvervásárlásra, 30 milliárd az állami költségvetés kisegítésére fordítható, a hitel törlesztését pedig a tervek szerint a befagyasztott orosz állami vagyonok hozamaiból fedeznék.
A Barátság-válság lezárása ugyanakkor nem jelenti a magyar–ukrán és a magyar–uniós viszony automatikus rendeződését. A három hónap alatt megfogalmazott, fájdalmasan személyes kölcsönös vádak – Zelenszkij Orbánnak címzett fenyegetése, Szijjártó „ukrán kultúra” minősítése, Costa „vörös vonalra” figyelmeztető szavai – olyan nyomot hagynak, amit nem könnyű elfelejteni. A várhatóan május elején hivatalba lépő új magyar kormánynak tiszta lappal kell újrakezdenie a kapcsolatok rendezését.
A Barátság vezeték – ahogy azt az 1962-es indulása óta kétszer, 2019-ben a kloridos szennyezés és 2022–2023-ban a háborús támadások során is megmutatta – nem csak egy energetikai infrastruktúra, hanem az egész közép-európai biztonságpolitikai egyensúly lakmuszpapírja.
(Borítókép: A Duna Olajfinomító Százhalombattán 2022. május 24-én. Fotó: Kummer János / Getty Images)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!