Idén is felmérte az építtetők bizalmát, valamint a kontármunka arányát, és az általuk okozott károk nagyságát a Mapei Kft. Az építőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat arra volt kíváncsi immár negyedik éve elvégzett felmérésében, hogy milyen mértékű bizalomvesztés tapasztalható az építtetők körében, illetve hogy mit jelentenek a piac számára a kontármunkák okozta anyagi károk. (Az országos kutatást 1400 fős, régióra reprezentatív mintán végezték 2024. augusztusban. A kutatás önkitöltős online kérdőívvel készült.)
Javult a bizalom, de messze van az ideálistól
Az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35-ról ( 5-ös skálán). Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. Ezzel párhuzamosan a kontárkárok átlagos mértéke is kismértékű csökkenést mutat: 2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél, ám még mindig nagyon magas. Budapesten közelíti az 1 millió forintot. „A fővárosban a legmagasabb a kontármunkák aránya, ami annak is köszönhető, hogy erős a vidékről Budapest irányába történő szakemberáramlás, és ezek a hullámok nemcsak a jó, de a kevésbé jó szakembereket is a főváros partjaihoz terelik” – mutat rá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A bizalom kismértékű javulása többek között annak is köszönhető, hogy az építőipar gyengélkedése, benne a megrendelések elmaradásával a szakemberek szélesebb körű elérhetőségét vonta maga után. Ennek köszönhetően a megrendelők „válogathatnak” a jobb minőséget képviselő szakik között.
Tudatosabb attitűd figyelhető meg a megrendelők körében, egyre többen kérnek szakmai referenciát a kivitelezőtől, amire ezúton is biztatunk mindenkit, míg a szakembereket arra igyekszünk kondicionálni, hogy mutassák be referenciamunkáikat, akár élőben, akár videón keresztül
– mondta a cégvezető.
Óvatos optimizmus, lassan épülő bizalom
Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános.
Mindössze a válaszadók 25 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányban haladnak, ami arra utal, hogy a bizalom fokozatosan épül, de a lakosság többsége még mindig bizonytalan vagy kritikus az építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban.
Tízből hét megkérdezett szerint vagy nem változtak – tehát nem javultak –, vagy rossz irányba haladnak az építőipari folyamatok.
„Ugyanakkor összességében sokkal több a jól sikerült, mint a hanyag munka, ám utóbbira jobban ráirányul a reflektorfény. Ahogy jó szakemberből is több van, mint a hanyag munkát végzőből” – fogalmazott Markovich Béla.
„Kár-hegyek” Dél-Dunántúlon, enyhülés Dél-Alföldön
A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki.
Forrás: Mapei
Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.
De milyen kritériumok alapján határozható meg a kontármunka? Százalékos formában értékelték a megrendelők a szakemberek munkájával szembeni elégedettségét, a felmérés egy kivitelezéssel kapcsolatban 1 és 40 százalékos mértékig történő elégedettséget tekintik kontármunkának. Végeredményben tehát egyéni, szubjektív értékelések alapján állapították meg, hogy valami kontármunka, vagy sem.
Budapesten a legtöbb a kontármunka
A kontármunka országos átlaga 23 százalék, vagyis közel minden negyedik megkérdezett megrendelőt érte kár, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. „Ami az építőiparban nem romlik, az már jónak számít” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban az építőipari szakember.
Régiós szinten jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.
Forrás: Mapei
Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Ezzel szemben a legalacsonyabb kontármunkaarány Közép-Dunántúlon volt, ahol mindössze 17 százalék tapasztalt ilyen jellegű problémát, Nyugat-Dunántúlon pedig 19 százalékot mértek. Dél-Dunántúlon 21 százalék, míg Dél-Alföldön 20 százalék volt az érintett válaszadók aránya.
Az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák. Az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!