2024. május 19., vasárnapMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 357,00 Ft | CHF: 393,00 Ft
2024.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 357,00 Ft | CHF: 393,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Százmilliók megélhetését fenyegeti a világon az új kínai őrület, hogy zselatint főznek a szamarakból

Hirdetés

Százmilliók megélhetését fenyegeti a világon az új kínai őrület, hogy zselatint főznek a szamarakból

A szamarak a becslések szerint 500 millió ember megélhetését biztosítják a világ legszegényebb közösségeiben. Afrikában különösen jelentős a szerepük, ahol a szamár létfontosságú rengeteg mezőgazdaságból élő vidéki család számára, hiszen az egyik legolcsóbb áru- és személyszállítási eszköz. Nagyon fontosak a nők és lányok tehermentesítésében, szó szerint is értve ezt, hiszen a kontinens sok közösségében elsősorban a nők feladata a cipelés, például az ivóvíz faluba szállítása. Emellett számos nehezen elérhető területen a betakarításban (például a leszüretelt arabica kávébabok szállításában) is nélkülözhetetlen a szerepük, végső soron tehát az élelmiszer-ellátás fontos szereplői. Az állatok még zord körülmények között, komoly terheléssel is nagy utakat tehetnek meg, ráadásul környezeti szempontból is fenntartható módon.

Egy új kínai divat miatt azonban hatalmas kereslet támadt a szamarak iránt, ami tönkreteszi az afrikai közösségeket.

Kínában az ejiao (szamárbőr-zselatin) néven ismert, a hagyományos kínai orvoslásban és a Csing-dinasztia idején luxuscikkekben használt alapanyag népszerűsége azt követően szökött az egekbe, hogy 2011-ben bemutatták a „Császárnő a palotában” című televíziós sorozatot, amelyben szerepelt.

Hirdetés

Egy tábla szamárbőr-zselatin, más néven ejiao
Wikipédia

Ennek az új őrületnek az eredménye, hogy az utóbbi években szamarak millióit vágták le – a kínai állomány után, immár főként Afrikában. Ez azért óriási probléma, mert évtizedek kellenének még ahhoz, hogy Afrika szegényebb közösségei le tudják cserélni a szamarakat gépesített szállító járművekre. Szállító- és földművelő gépek hiányában pedig a szamárirtás éhínséghez vezethet.

A szamárbőrből kivont kollagénből készített ejiaót manapság az élelmiszer- és szépségápolási termékek összetevőjeként használják, amelyről sok kínai fogyasztó úgy hiszi, hogy gyógyító hatású, javítja az immunrendszert és megelőzi a betegségeket.

A szamarak kiirtása ötszáz millió ember megélhetését fenyegeti, különösen Afrikában
JOHN WESSELS / AFP

A kínaiak a mai szokások szerint szívesen adják ajándékba is az ejiao tartalmú termékeket, hasonlóan a ginzenghez vagy a drága teákhoz. Az ejiaót az arckrémektől és likőröktől a süteményekig és édességekig nagyon sok mindenbe beleteszik, azonban simán zselé formájában is a boltokba kerül, amely főzéshez használható, vagy meleg folyadékban feloldható. Vannak, akik gél kapszulaként, mint étrend-kiegészítőt fogyasztják, emellett por és paszta formájában is kapható.

Az utóbbi években olyan megveszekedett kereslet alakult ki Kínában e termékek iránt, hogy a kínai, 11 milliós szamárállomány közel 90 százalékának elpusztítása után a legnagyobb állománnyal bíró kontinens, Afrika szamárpopulációját vették célba.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szamárbőr kereskedelme annak ellenére is virágzik, hogy a fenyegetés hatására valamennyi afrikai ország betiltotta a szamár és a szamárbőr exportját

– derül ki a Reuters több mint egy tucat szakértő, köztük állatorvosok és akadémikusok megkérdezésével készített tanulmányából.

A kínai állami média szerint az ejiao ára a 30-szorosára ugrott az elmúlt évtizedben. Míg tíz évvel ezelőtt 500 gramm ejiao 100 jüan volt, ez mára közel 3000 jüanra (153 ezer forintra) emelkedett.

Az ejiao iparágnak becslések szerint évente 5,9 millió szamárbőrre van szüksége, ami a szamarak nemzetközi árucikké válásához vezetett – mondta el Lauren Johnston, a Kína–Afrika kapcsolatok szakértője a brit hírügynökségnek, aki tavaly januárban publikált egy tanulmányt Kína, Afrika és a szamarak piaca címmel.

Ahhoz, hogy érzékeljük a kínai kereslet mértékét, érdemes tisztában lenni a világ teljes szamárállományának méretével. 2022-ben Etiópiában volt a legtöbb szamár a világon, számuk elérte a 9,93 milliót, ezt követte Szudán: 7,65 millió; Csád: 3,71 millió; Niger: 2,02 millió; Burkina Faso: 1,99 millió; és más afrikai országok összesen 7,37 millió szamárral. Ezen kívül Pakisztánban 5,72 millió; Mexikóban 3,29 millió szamarat tartanak, míg Kínában az 1992-ben számontartott 11 milliós populáció mára 1,74 millióra zsugorodott, az utóbbi évek irtóhadjáratának eredményeképpen. A világ többi részén ezen kívül összesen 8,25 millió szamarat tartanak még.

Összesen tehát 51,67 millió szamár él a világon, a jelenlegi kínai kereslet mellett pedig nyolc és fél év alatt a világ valamennyi szamara eltűnik a Föld színéről.

JOHN WESSELS / AFP

Csempészáru lett a szamár

Az 55 tagú Afrikai Unió idén februárban tehát az egész kontinensen betiltotta a szamarak és a szamárbőr exportját, de a legnagyobb kihívás az egész kontinensre vonatkozó tilalom betartatása lesz. Ehhez a következő lépés, hogy a Regionális Gazdasági Közösségek (REC) és a tagállamok olyan intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek irányítják az Afrikai Unió határozatának végrehajtását, ugyanis továbbra is jelentős mértékű az illegális kereskedelem – mondta Mwenda Mbaka, kenyai állatorvos és állatjóléti szakértő.

Néhány ország már az Afrikai Unió exporttilalma előtt törvényt fogadott el a kereskedelem visszaszorítására. Botswana, Burkina Faso és Uganda betiltotta a szamárbőr kivitelét, míg Tanzánia 2022-ben 10 évre szóló tilalmat rendelt el a szamárvágásra.

Emellett számos dél-amerikai ország, köztük Brazília és Kolumbia is exporttilalmat vezetett be, ugyanakkor például India, Afganisztán és Mexikó nem korlátozza az exportot.

EDUARDO SOTERAS / AFP

További aggodalomra ad okot, hogy a szamarak a vágás során vagy a szállítási útvonalak mentén zoonózisos betegségeket terjeszthetnek – olyan betegségeket, amelyek állatokról emberre is átterjedhetnek –, mint például a brucellózis (influenzaszerű bakteriális fertőzés) és a leptospirosis (más néven Weil-kór). Ez azért is különösen nagy veszély, mert húsát emberi fogyasztásra is használják.

A vágás után az állatokat megnyúzzák, a szamárbőrt pedig egyszerűen a szabad levegőn a földre helyezik. A bőröket körülbelül 45 napig a napon hagyják száradni, majd a Kínába szállítás előtt lesózzák. Ezt az eljárást azonban egyes kórokozók túlélhetik.

Kínában végül a szamárbőrt – az évszázadok óta alkalmazott hagyományokhoz hasonlóan – több lépésből álló folyamat során kifőzik, hogy zselatint készítsenek belőle.

A szamarat nem olyan könnyű tenyészteni, mint a sertést vagy a szarvasmarhát

A sertéssel és szarvasmarhával ellentétben a szamár nagyon lassan szaporítható. A nőstények csak két és fél éves koruk után válnak ivaréretté, majd körülbelül 14 hónapig vemhesek, és általában csak egyetlen csikót hoznak világra.

Ezzel szemben például a sertés 5-6 hónap után ivarérett, kevesebb mint 4 hónapig vemhes, egy alom pedig 7-14 malacból állhat.

Azaz míg jó esetben tíz év alatt szamarunknak nagyjából öt csikója születhet, és két idősebb csikójának még három, addig malacunknak ez idő alatt elvileg sok millió utódja lehet.

Ennek fényében pedig érthető, hogy a világ jelenlegi szamárállományát figyelembe véve több évtizedbe is telhet egy olyan mezőgazdasági rendszer létrehozása, amely képes az ejiao készítéséhez évente szükséges 5,9 millió bőrt biztosítani.

A kínai ejiao ipar

China Daily napilap szerint az ejiao 3000 éves múltra tekint vissza az északi Santung tartományban, ahol a szer körülbelül 90 százalékát gyártják. Szerintük az ejiao „nemzeti kulturális örökség”, és a hagyományos kínai orvoslás egyik legfontosabb terméke.

A Lauren Johnston fent említett tanulmánya szerint négy vállalat uralja az ejiao szektort, a Dong-EE-Jiao a teljes termelés körülbelül 60 százalékát, a Fu márka a piac 15 százalékát, a Taiji és a Tongrentang Ejiao pedig 10 százalékot.

A Dong EE-Jiao, amely részben az állami támogatású China Resources Group tulajdonában van, márciusban azt közölte, hogy tavalyi nettó nyeresége 48 százalékkal 1,15 milliárd jüanra (58,65 milliárd forintra) nőtt a szamárbőr-zselatin termékek Kínában történő értékesítésének erőteljes növekedése miatt.

A több mint 3700 embert foglalkoztató – és hatalmas ejiao múzeumot is üzemeltető – cég beszámolójában a hosszú távú kockázatoknál maga is megjelölte a szamarak számának csökkenését, megjegyezve, hogy a tenyésztéssel és a betegségek leküzdésével kapcsolatos kutatások elmaradnak a bőr iránti kereslettől.

Ez remélhetőleg arra ösztönzi majd az ejiao iparágat, hogy felhagyjon szamárbőrök Kínába importálásával, és kezdjen el befektetni olyan fenntartható alternatívákba, mint a laboratóriumban létrehozott kollagén.

A kávé hamarosan luxuscikk lehet: nemcsak drágulhat, de eltűnhet a polcokról is

Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.

Borítóképünk illusztráció! Fotó: Godong / Photononstop / Photononstop via AFP

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20240427_szazmilliok-megelheteset-fenyegeti-az-uj-kinai-orulet-hogy-zselet-foznek-a-szamarakbol-szamar-kina-afrika-kereskedelem-szamarbor-bor-ejiao-zselatin#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A paneltulajdonosok lába földbe gyökerezett, az albérletárak stoptáblához értek

Korábban több ízben is beszámoltunk arról, hogy az idei év eddigi hónapjaiban növekedés érzékelhető az …