Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt napokban drámai fordulatot vett a globális energiapiac, a brent olaj és a földgáz ára meredeken emelkedett, ami komoly aggodalmat keltett világszerte. A csütörtöki árrobbanás hátterében súlyos geopolitikai esemény áll: Izrael támadást intézett a Perzsa-öbölben található, Irán és Katar által közösen használt South Pars gázmező ellen.
Bár a piacok azóta valamelyest megnyugodtak, az iráni helyzet miatt az árfolyamok továbbra is rendkívül ingadozóak, és az árak feszesek.
A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben is kiemelten foglalkozott a témával, ahol az Európai Központi Bank és az Eurogroup vezetőinek beszámolóját is meghallgatták az állam- és kormányfők. A miniszterelnök szerint a globális energiahelyzet romlása minden korábbi várakozást felülmúlt, és mindössze két nap alatt olyan mértékű változás következett be, amely korábban elképzelhetetlen lett volna. Orbán Viktor kiemelte, hogy az Európai Unió jelenlegi nemzetközi kapcsolatrendszere nem alkalmas a válság kezelésére.
Mint fogalmazott, „az a helyzet, hogy az Európai Unió nincs tárgyalásos viszonyban az amerikaiakkal, nincs ilyen viszonyban az oroszokkal és nincs ilyen viszonyban a kínaiakkal”. A miniszterelnök szerint, ha az unió nem tud kilépni ebből az elszigetelt helyzetből, „akkor nagy baj lesz”. A kormányfő kiemelte, egy ilyen léptékű válságot csak széles körű nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni, és úgy látja, Európa számára az energiaellátás stabilizálása kulcskérdés, amelyben az olcsó orosz energia szerepe megkerülhetetlen. A kialakult nemzetközi energiapiaci helyzetről Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdeztük.
Versenyfutás a gázért: Európa szorult helyzetben
Érdemes előbb a gázpiaccal kezdeni, amely esetén Katar kulcsszereplő a globális LNG-exportban, így bármilyen kiesés azonnal érezhető hatással van a kínálatra. A háború kitörése után néhány nappal az ország már le is állította az értékesítéseit, majd a cseppfolyósítási tevékenységét is felfüggesztette. Ezek újraindítása időigényes folyamat, akár hetekbe is telhet, ami már önmagában jelentős áremelkedést okozott: akkor az európai gázárak a korábbi, körülbelül 30 euró/megawattóra szintről 50 euró közelébe ugrottak.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy március 18-án iráni támadás érte Katar egyik legfontosabb létesítményét, a Ras Laffan ipari központot. Ez nemcsak a működést nehezíti, hanem a helyreállítás időtávját is jelentősen kitolja – immár nem hetekben, hanem hónapokban mérhető a kiesés. Így az árak 60 euró/megawattóra fölé emelkedtek. Katar közben vis maiorra hivatkozva már le is mondta a tavaszi szállítmányokat, és egyre valószínűbb, hogy a nyári szerződések egy részét is törölni fogja. Ez tovább növeli a bizonytalanságot a piacon, tartósan magas árakat vetít előre.
Hortay szerint a kieső katari mennyiséggel versenyfutás indult a további beszállítók termékeiért. „Az elmúlt hetekben legalább egy tucat olyan amerikai LNG-tankerről tudunk, amely eredetileg Európába tartott, de út közben kapott egy jobb ajánlatot és Ázsia felé vette az irányt. Az orosz gázra hirtelen annyira megnőtt az igény, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét, hogy megérné-e megelőzni az uniós szankciókat és az LNG-szállítmányait a tilalmi határidők előtt átirányítani máshova.”
Ráadásul az Európai Unió kifejezetten nehéz helyzetbe került. A gáztárolók töltöttsége rekordalacsony szinten áll, miközben az orosz kivezetése a piacról éppen most zajlik.
Közben az EU – az elmúlt hónapok politikai feszültségei miatt – az amerikai LNG-től is igyekszik csökkenteni a függőségét, Norvégia pedig nem képes érdemben növelni az exportját. Korábban a brüsszeli vezetés az új katari szerződésekben látta a megoldást, ám a jelenlegi helyzetben ezekre már nem lehet biztos alapként számítani. Mindez együtt rendkívül szűk mozgásteret hagy Európának.
A Századvég szakértője szerint a kitermelési és exportkapacitásokat nem lehet egyik napról a másikra érdemben bővíteni, rövid távon szinte biztos, hogy szűkös marad a kínálat. Közép- és hosszabb távon pedig még nagyobb a bizonytalanság. Senki sem tudja, meddig húzódik el az iráni konfliktus, és mennyi ideig marad részlegesen vagy teljesen lezárt a Hormuzi-szoros. Az sem világos, hogy mekkora károk érték – vagy érhetik még – a közel-keleti energetikai infrastruktúrát, ami tovább növeli a kiszámíthatatlanságot.
Más termelők egyelőre óvatosan reagálnak, nem sietnek a kapacitások növelésével, inkább igyekeznek kihasználni a helyzetet, és javítani alkupozíciójukat. Jó példa erre Norvégia, amely jelezte, csak akkor hajlandó bővíteni a kitermelést, ha az Európai Unió hosszú távú, évekre szóló szerződésekben köti le a gázmennyiséget. Ez azonban vevői szempontból kockázatos lépés, egy energiaválság közepén, kiszolgáltatott helyzetben hosszú távra elköteleződni nem feltétlenül kedvező.
Hortay szerint közben az is kérdés, hogy az unió mennyiben hajlandó változtatni a jelenlegi szabályozáson. Az Európai Bizottság például már felvetette, hogy enyhítheti a gáztárolók kötelező töltöttségi szintjére vonatkozó előírásokat. Ez rövid távon ugyan csökkentheti a betárolási időszak terheit, de a következő fűtési szezon biztonságát kockáztatja. Emellett egyre több uniós politikus beszél arról is, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a jelenlegi szankciós politikát.
Mindezek alapján nem úgy tűnik, hogy az áremelkedés csupán egy átmeneti kilengés lenne – sokkal inkább arra lehet számítani, hogy egy elhúzódó, nehezen kezelhető problémával kell szembenézni. Hiszen a kínálati problémák már tartósan velünk vannak.
Sokakban felmerülhet a kérdés: mindez hogyan hat Magyarországra? A válasz nem túl megnyugtató, az energia alapvető erőforrás, amely – kisebb-nagyobb mértékben – szinte minden termék és szolgáltatás előállításához szükséges. Éppen ezért az energiaárak emelkedése közvetlenül növeli az inflációs nyomást, különösen az energiaigényes ágazatokban.
Jó példa erre a műtrágyagyártás, ahol a költségek jelentős részét a földgáz teszi ki. Ha tehát drágul a gáz, annak hatása idővel megjelenik az élelmiszer-termelésben is – ahogyan azt néhány évvel ezelőtt már megtapasztalhattuk. Emellett a gáztüzelésű erőművek sokszor meghatározó szerepet játszanak a villamos energia árának alakulásában is, ami számos iparág működésére van hatással. Az energia […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!