Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Index nyomon követte a rövid távú lakáskiadás, ismertebb nevén Airbnb terézvárosi tiltását. Többek között itt, itt vagy épp itt olvashat róla. A Kúria tavaly novemberben mondta ki, hogy nem törvényellenes a VI. kerület vezetésének azon határozata, miszerint 2026. január 1-től nullában határozta meg a rövid távon kiadható napok számát – ezzel lényegében betiltva az airbnb-zését.
Már a harmadik kerület „kacérkodik” a gondolattal
Nemrég arról számoltunk be, hogy az I. Kerület is „elirigyelte” a lépést, és korlátozást fontolgat. Ám úgy tűnik, hogy nincsenek egyedül, ugyanis az V. kerület is hasonló lépésre készülhet. Legalább is erről árulkodik a Belváros-Lipótváros Önkormányzata honlapján fellelhető tanulmány.
Az építési szabályzat átfogó módosítását megalapozó 85 oldalas tanulmány többek között arra világít rá, hogy a belváros egyes részein már a „Prága-szindróma” jelei láthatók: a lakófunkciók háttérbe szorulnak, miközben a rövid távú lakáskiadás és a szállodai fejlesztések egyre dominánsabbá válnak.
A tanulmány alapján az önkormányzat célja nem a turizmus felszámolása, hanem annak kordában tartása, valamint a helyi lakosság védelme egy új, zónákra épülő szabályozási rendszerrel.
Ütközőpályán a turisták és a lakók
Az elmúlt években látványosan nőtt a turizmus súlya a Belváros frekventált részein, a Váci utca, az Erzsébet tér vagy épp a Bazilika környéke ma már sokkal inkább látogatókra, mint helyiekre van szabva – áll a tanulmány vezetői összefoglalójában.
A rövid távú lakáskiadás, a vendéglátás és a szállodák terjedése fokozatosan kiszorítja a klasszikus lakófunkciót, ami a tanulmány szerint több szinten okoz problémát. A szerzők *lakhatási válságról beszélnek, mivel az ingatlanok turisztikai hasznosítása felhajtja az árakat, és egyre kevesebb lakás marad hosszú távú bérlésre.
„A folyamat eredménye a monofunkciós belváros kialakulása lehet: a mindennapi élethez szükséges boltok és szolgáltatások eltűnnek, helyüket ajándékboltok, bárok és rövid távra kiadott lakások veszik át” – írják. Ez nemcsak városképi kérdés, hanem közösségi probléma is, mivel a gyakran cserélődő vendégek miatt meggyengülnek a lakóközösségek, és csökken a családos háztartások száma – tették hozzá. Azt is rögzítik, hogy a lakosság fogyása részben ezzel a folyamattal függ össze:
az állandó népesség 2011 és 2025 között több mint nyolc százalékkal csökkent.
A dokumentum külön kitér az örökségvédelmi kockázatokra is. A turizmus kiszolgálása miatt egyre több épület átalakul, a belső udvarokat beépítik, a tetőtereket átformálják, ami a történeti városszövetet is veszélyeztetheti. A szerzők mindezt a „Prága-szindróma” fogalmával írják le: olyan állapotként, amikor a történelmi városrészek elveszítik lakójellegüket, és puszta díszletté válnak a látogatók számára.
Szállodák, Airbnb-k, vendégéjszakák – számokban a belvárosi boom
A tanulmány részletes adatbázisra építette fel a kerület szálláshely-piacának elemzését, önkormányzati nyilvántartások, KSH-statisztikák és piaci elemzések alapján. Ezek szerint 2010-ben mindössze kilenc szálloda működött az V. kerületben, 2025-re viszont már 48, miközben a férőhelyek száma 2700-ról közel 12 ezerre nőtt. Ez a kapacitás önmagában a kerület állandó lakosságának közel felét képes elszállásolni – hangsúlyozza a tanulmány.
A növekedés nem állt meg a klasszikus hoteleknél. A kerületben több mint ötszáz magánszálláshely és hasonló számú egyéb szálláshely működik, vagyis az Airbnb-szerű konstrukciók is jelentős súlyt képviselnek.
A vendégforgalom ennek megfelelően ugrott meg: 2021-ben még alig több mint 300 ezer látogatót regisztráltak, 2024-re viszont már 1,12 milliót, 2025-ben pedig a hárommillió vendégéjszaka elérése volt kilátásban.
A tanulmány kitér arra is, hogy
a szálláshelyek árbevétele ennek nyomán 2021 és 2024 között négyszeresére nőtt, meghaladva a százmilliárd forintot, miközben az idegenforgalmi adóból közel négymilliárd forint folyt be az önkormányzathoz.
A szerzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági haszon mellett a társadalmi és környezeti terhelés is jelentősen nőtt, különösen a történelmi belvárosban.
A magánszálláshelyek működéséről készült elemzés szerint az ilyen lakások jelentős része egész évben elérhető turisták számára, és csak kisebb hányaduk kerül vissza hosszabb távra a lakáspiacra. A tanulmány készítői ezt úgy értelmezik, hogy ezek az ingatlanok jellemzően üzleti célt szolgálnak, nem pedig a helyi lakosság lakhatását.
Külföldi lakók, fogyó népesség, elöregedés
A dokumentum a lakófunkciók vizsgálatát demográfiai adatokkal támasztja alá. Az V. kerület állandó lakossága 2025-ben mintegy 24 ezer fő volt, ami másfél évtized alatt több mint kétezer fős csökkenést jelent.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!