Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ne jelentsen indokolatlanul nagy terhet a magyar családok számára a rezsire fordított kiadások” – ezzel magyarázta az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, a kormány által a januári hideg miatt bevezetett „rezsistop” intézkedést. A részletszabályokat a Magyar Közlönyben megjelenő kormányrendelet tartalmazza, az érintettek pedig a következő hetekben tájékoztató leveleket és nyilatkozati lehetőségeket kapnak.
A kormány a januári rendkívüli hideg miatt kialakult többletfogyasztásra reagál úgy, hogy közben „a rezsicsökkentés elvi alapjait nem érinti”, továbbá mindenkit azonos feltételek mellett kezel – mondta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese.
A rezsicsökkentés logikája
Mielőtt rátért volna az idén januári nagy hideg miatti rezsistop részleteire, Czepek Gábor felidézte a rezsicsökkentés – sokat támadott – logikáját.
A kormány értelmezésében 2010 előtt egy átlagos háztartásnál nem volt elrugaszkodott a „30 százalék feletti” rezsikiadási arány. „Egy konzervatív kormány nem engedheti meg magának, hogy a mindennapi alapfeltételekhez kapcsolódó kiadások ilyen arányt képviseljenek a családi kasszában” – fogalmazott Czepek Gábor. A miniszterhelyettes az energiabiztonságot a mindennapi létbiztonság részeként írta le, és állítása szerint „a rezsivédelem társadalompolitikai értelemben igazolta a kormány gondolkodását”.
Ennek alátámasztására elmondta, a MEKH számításai szerint
egy kétkeresős családmodellben 1,7 százalék a rezsikiadás a havi bevételhez viszonyítva.
Hozzátette, az energiaszegénységi mutatókban Magyarország „a legkedvezőbb értékkel” rendelkezik az Európai Unión belül. „A végeredmény egyszerűnek tűnhet, de a rezsicsökkentés mögött lévő rendszer bonyolult, több elem egyidejű működésén áll vagy bukik” – mondta. A miniszterhelyettes azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy a rezsivédelem fenntartása még a jelenlegi pillérek mellett is veszteséget termel, ezért külön finanszírozási háttérre van szükség – ez a rezsivédelmi alap.
Rezsicsökkentés kontra piaci árak
Az európai nagykereskedelmi (TTF) földgáz ára jelenleg nagyjából 12 480–12 870 forint/MWh (32–33 euró/MWh), ami kb. 12,5–12,9 forint/kWh (3,2–3,3 eurocent/kWh), míg a villamos energia „wholesale” szinten Európában – például a német forward piacokon – 47 ezer forint/MWh (123 euró/MWh), azaz 47 forint/kWh (12 eurocent/kWh) körül mozog.
Ezzel szemben Magyarországon a lakosság a rezsicsökkentett kereten belül jóval olcsóbban jut energiához:
- – földgázból az éves 1729 m³-es kvótáig mintegy 102 forint/m³ (0,26 euró),
- – áramnál 2523 kWh/év fogyasztásig kb. 36 forint/kWh (0,09 euró).
Ám a limit átlépése után a számlázás már „piaci” lakossági áron történik, ami
– gáz esetében körülbelül 747 forint/m³ (1,9 euró, vagyis nagyjából hétszerese a kedvezményesnek),
– ami pedig a villamos energiát illeti az EU Energy adatai szerint február 3-án Magyarországon 55 460 forint egy megawattórányi áram piaci ára (145,66 euró/MWh), ami kilowattóránként 55,46 forint (kb. 14,6 eurocent/kWh), vagyis a piaci ár nagyjából másfélszeresére a kedvezményes tarifának.
A rezsivédelem három lába
A rezsivédelemnek három „jelentős lába” van: a paksi atomerőmű, az orosz hosszú távú szerződés és a rezsivédelmi alap. A villamos energia oldalán a paksi termelést nevezte a kedvezményrendszer alapjának, mondván, az atomerőmű alaperőműként működve stabil hátteret ad a lakossági árakhoz. A földgáz és a távhő esetében – amelyet ő is döntően földgázalapúnak nevezett – az orosz hosszú távú szerződés szerepét emelte ki. Ezzel kapcsolatban határozottan állította, hogy az oroszországi a legalacsonyabb árú beszerzési lehetőség, mert a határhoz több ezer kilométeres távolságból „tulajdonképpen szállítási díj nélkül” érkezik.
A harmadik pillérként a rezsivédelmi alapot írta le, amelyből – állítása szerint – a rendszer veszteségeit fedezik. A miniszterhelyettes azt is jelezte, ezt nem személyi jövedelemadóból vagy áfából, hanem az energiaszektor extraprofitjából és osztalékbevételekből töltik fel.
Ami pedig a mostani rezsistop finanszírozását illeti, Czepek Gábor elmondta, a költség döntő részét az energiacégek viselik, és ez a „Robin Hood adó” alanyait érinti, kivéve a villamosenergia- és földgázelosztó hálózatot üzemeltető vállalatokat, mert a kormány kiemelt ügyként kezeli a hálózati csatlakozások gyorsítását. Ennek okát úgy magyarázta, ellentmondásos lenne, ha az egyik oldalon a csatlakozásokat ösztönzik, a másikon plusz adóterhet raknának a hálózati szereplőkre.
A 2030-as évek energiamixe
A miniszterhelyettes szerint a 2030-as években az energiaellátás „döntően villanyalapúvá válik”, ezért erre kell optimalizálni a hazai energiapolitikát. Azt mondta, Magyarországnak rosszak a klasszikus adottságai – „se tengere, se hegye, se olaj- és földgázmezői nincsenek” –, ezért olyan technológiák felé fordul, ahol van tapasztalat és infrastruktúra.
A hármas pillért az atomenergia, a napenergia és a tárolás adja, amely szerinte stratégiai fordulatot hozhat. Az atomenergiáról azt állította, az energiaválság is igazolta a korábbi irányt, és ma már 15 uniós tagállam atompárti, ami szerinte politikai és beruházási szempontból sem elhanyagolható.
A napenergiánál konkrét számokat sorolt: 300 ezer tetőn működik napelem, és 8300 megawatt teljesítményt tudnak leadni, ami – „a hatékonysági fokokat is figyelembe véve” – már közelít egy atomerőmű képességéhez.
„A napenergia a 2030-as évekre a mai kalkulációk alapján 8300 megawattról 12 ezerre emelkedhet. A napenergia termelése azonban anomáliákat okozhat, ezek kezelésének kulcsa a tárolás. Ehhez illesztette a kormány energiatárolási programjait, amelyeket a rendszer stabilizálásának, illetve a rezsivédelem hosszú távú fenntarthatóságának eszközeiként mutatott be” – szögezte le Czepek Gábor.
Energiatárolás
A kulcs tehát a tárolás, amelyhez két frissen gründolt programot futtat a kormány. Az egyik az otthoni energiatároló program, amely a lakosságnak szól, a másik Jedlik Ányos Program, amely a vállalatoknak.
Mindkét program eredményhirdetését tavasszal tervezik, és ezekkel együtt az érintett tárolói teljesítmény a jelenlegi körülbelül 200 megawattról az ötszörösére nőhet 2027 végére. A cél, hogy a 2030-as évekre az ország 3 gigawatt, (3000 megawatt) tárolókapacitással „forduljon rá” az új energiamixre.
Kérdés, hogy ez teret nyit-e az orosz energiafüggés csökkentésére. „A második atomerőművi blokk, a paksi üzemidő-hosszabbítás, a napenergia felfutása, a 3000 megawattnyi tároló rendszerbe állítása, és egy 1500 megawattos gázüzemű erőművi kapacitás együtt létrehozhat olyan áramalapú rendszert, amely közelebb visz az önellátáshoz” – szögezte le Czepek Gábor. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!