Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az euró bevezetése, az uniós források szerepe és a vagyonadó kérdése első ránézésre különálló gazdaságpolitikai viták, valójában azonban ugyanannak a problémának a különböző metszetei: hogyan lehet egyszerre stabilizálni és felzárkóztatni a magyar gazdaságot. Pogátsa Zoltán szociológus–közgazdász szerint ez a dilemma ma élesebb, mint bármikor, és nem kerülhető meg politikai ígéretekkel vagy leegyszerűsített válaszokkal.
Az euró ígérete és a feltételek realitása
A magyar közbeszédben az euró hosszú ideje a stabilitás és a jólét szimbóluma, Pogátsa Zoltán azonban arra figyelmeztet, hogy ez a gondolkodás félrevezető. „A jólétet és a stabilitást kötjük az euróhoz” – fogalmazott a szakértő az ATV műsorában. Hozzátéve: bár a magyarok 80 százalék támogatja az euró bevezetését, sokan úgy tekintenek a közös valutára, mintha az önmagában megoldaná a gazdasági problémákat.
A közgazdász szerint a valóság éppen ennek az ellenkezője: „először stabilitást kell teremteni, a frankfurti központi bank utáni engedélyezheti az euró bevezetését”. Ez azt jelenti, hogy a belépéshez szükséges feltételek – mindenekelőtt az államadósság csökkentése és a makrogazdasági egyensúly megteremtése – nem megkerülhetők.
A jelenlegi, nagyjából 75 százalékos GDP-arányos államadósságról (az uniós átlag 81 százalék) 60 százalék közelébe jutni rövid idő alatt rendkívül komoly költségvetési alkalmazkodást igényelne. Mindez különösen akkor válik nehézzé, ha a politikai célkitűzések egy szűk időkeretbe – például 2030 körüli euróbevezetésbe – sűrítik ezt a folyamatot
– mutatott rá a közgazdász.
Felzárkózási kényszer kontra költségvetési szigor
A legnagyobb feszültség azonban nem is a kritériumok teljesítésében, hanem a gazdaság szerkezeti állapotában rejlik. Pogátsa szerint az elmúlt években számos kulcsfontosságú alrendszer alulfinanszírozottá vált, miközben ezek helyreállítása több ezermilliárd forintos beruházásokat igényelne a közlekedéstől az energetikán át az egészségügyig.
„Az Orbán-kormányok rengeteg leamortizált alrendszert hagytak maguk mögött, vagyis az elmúlt évek gazdaságpolitikája után számos alrendszer jelentős forráshiánnyal és elmaradt fejlesztésekkel működik” – fogalmazott a közgazdász.
Pogátsa Zoltán szerint az új kormányzati struktúrában a minisztériumok várhatóan egyszerre jelennek meg finanszírozási igényekkel a költségvetésben: a közlekedés területén például a vasúti infrastruktúra felújítását szakértők mintegy 6000 milliárd forintra becsülik, míg az energetikában – különösen Paks II. kapcsán – nagyságrendileg 9000 milliárd forintos beruházási igény vetődik fel. Emellett a lakhatási problémák kezelése, különösen az épületállomány rekonstrukciója szintén […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!