2024. április 25., csütörtökMa Márk napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.04.25. Márk Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Óriási kihívást kapott a kormány

Hirdetés

Óriási kihívást kapott a kormány

A pénzügyminiszter a napokban a hivatalában fogadta Horváth Gábort, a Költségvetési Tanács elnökét. Varga Mihály hivatalos tájékoztatása szerint rendben halad az idei év költségvetésének módosítása és a jövő évi büdzsé tervezése: „2025-ben csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal, erősödő gazdasági növekedéssel számolunk” – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium. A kedvezőtlen külső gazdasági hatások miatt a kormány szerint idén 4,5, jövőre 3,7, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet a költségvetési hiány. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottak szerint 2027-ben 2,4 százalékos lehet a fő szám.) Ugyanakkor rögtön az elején érdemes két fontos részletet tisztázni.

Érdemes a kontextust külön értelmezni

Egyrészt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre azt hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak részt kell vennie az Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben. Az USA, valamint Kína a következő öt évben összességében GDP-jük több mint 20-25 százalékát fordítják majd gazdasági növekedést serkentő intézkedésekre, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz. A tárcavezető szerint az Európai Unió a gazdasági növekedés támogatása helyett a hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik a tagállamokra vonatkozóan, ami a versenyképesség feladását jelenti. A nemzetgazdasági miniszter – akinek a növekedési pályára állás az az elsődleges célja – rendre azt hangsúlyozza:

érdemes figyelembe venni a lazább költségvetési fegyelemben rejlő lehetőségeket, legalább Európai szinten.

Hirdetés

Másrészt korábban egyik forrásunktól elsőként értesültünk arról, hogy még tavaly decemberben az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei úgy döntöttek, a 2025-től érvényes új költségvetési és államadóssági szabályok a korábbiakhoz képest rugalmasabb fiskális tervezést tesznek lehetővé. A pénzügyminiszterek döntése szerint ugyanis, bár újra alkalmazásra kerülnek a maastrichti kritériumok, az új szabályok számos szigorítás mellett jelentős könnyítéseket is tartalmaznak annak érdekében, hogy a tagállamok versenyképesebbek legyenek. Nagy Márton az Indexnek erre utalt is a napokban: szerinte „az idei nullás elsődleges egyenleg hozzájárulhat az egyensúly és a növekedés összhangjának megteremtéséhez, ami ideális helyzetet teremt”.

Elsődleges egyenleg

Az elsődleges egyenleg a költségvetés kamatkiadások nélküli egyenlegét jelenti. Mivel a kamatkiadások a kormányzati költekezésektől függetlenül alakulhatnak, így megnehezíti, hogy valós képet kapjunk arról, hogy az egyenleg hogyan alakult volna a kamatkiadások változásának figyelembe étele nélkül. Ezért a közgazdászoknál gyakran – főleg, ha a költségvetési hiányt kell magyarázni – az elsődleges egyenleg kerül előtérbe. A kamatteher nagyot nőtt a magyar költségvetés számára: a 2010-es évek végén még csak a GDP 2 százalékát tette ki, idén azonban a 4 százalékot is meghaladhatja.

Az Equilor vezető elemzője elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es évek első néhány éve még a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülésről és a hiánycsökkentésről szólt. Ezt megnehezítette a gyengélkedő gazdaság, ami akkoriban még a devizahitelek terheit is nyögte. A 2010-es évek közepére aztán a költségvetési hiányt stabilan a GDP három százaléka alá sikerült szorítani – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán.

Az évtized második felében azonban a javuló konjunktúra ellenére a hiány nem csökkent tovább.

„Ekkoriban gyakran előfordult, hogy a költségvetésben felhalmozódó mozgásteret az év vége felé jelentős költekezésre fordította a kabinet. A 2020-as koronavírus-válsággal aztán teljesen új idők köszöntöttek a büdzsére: 2020 óta minden évben jelentős hiányokat halmozott fel a kormányzat” – hívta fel erre a figyelmet az elemző, aki kiemelte: eleinte ez a koronavírus-járvány miatt visszaeső gazdasággal és a megnövekedett kormányzati kiadásokkal volt magyarázható, 2021–22-ben pedig a választások adtak alkalmat a kormányzatnak a jelentős hiánynövelésre.

Eközben az orosz–ukrán háború nyomán megugrott energiaárak, valamint a meglóduló infláció miatt elszálló kamatok rontották jelentősen a költségvetés helyzetét. Így, miközben 2012 óta folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt volt a költségvetés hiánya, 2020 óta nem volt olyan év, amely esetén ne lett volna 6 százalék felett a hiány.

Árokszállási Zoltán rávilágított, hogy a két globális kihívás emelkedőleg hatott a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/03/21/koltsegvetes-novekedes-nagy-marton-varga-mihaly-kiadas-gdp-verseny-gazdasagpolitika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az állam jogi lépéseket tenne, miután az EU elmarasztalta Magyarországot az autópálya-koncessziók miatt

Mivel úgy látták, hogy a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nem volt átlátható a becsült érték …