2024. április 25., csütörtökMa Márk napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.04.25. Márk Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Orbán Viktor még többet akar, ezt már régóta parancsba is adta

Hirdetés

Orbán Viktor még többet akar, ezt már régóta parancsba is adta

„Javul a magyar egyenleg, de még mindig nem megfelelő. Több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyi beáramlik” – fogalmazott Orbán Viktor még a hónap elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Nem győzte hangsúlyozni: a legfontosabb, hogy megtámogassuk a „nemzeti bajnok” vállalatokat. A kormány számítása szerint a magyar cégek jelenleg megközelítőleg 1–1,5 milliárd euró profitot hoznak haza, amihez a miniszterelnök – különböző transzferek útján – hozzászámol ugyanennyi uniós támogatást, így maximum 3 milliárd eurót hoznak be a hazai cégek.

Ezzel szemben áll a Magyarországról kivitt 4-6 milliárd euró.

Hirdetés

Amikor korábban a nemzetgazdasági miniszter a nemzeti bajnokok támogatásáról beszélt, leszögezte: ez „számos ponton szolgálja Magyarország érdekeit” és a „magas növekedési potenciállal bíró stratégiai iparágak célzott támogatásával elősegíthető a hazai tőkeellátottság” – volt olvasható az egyik prezentációjában. Ezek a kijelentések és ösztönzések tipikusan protekcionista gazdaságpolitikai szemléletet tükröznek, ezt a gazdasági felfogást az Orbán-kormányok előszeretettel alkalmazták már korábban is.

Már 2019-ben aktív téma volt, amikor a miniszterelnök megfogalmazta: a magyar vállalkozások feladata, hogy külföldön ruházzanak be. Érdekesség, hogy 2020-ban az Index azt írta: „megvalósult Orbán álma, a magyar cégek külföldön vásárolnak”. Akkor úgy fogalmaztunk, hogy „felerősödött a magyar cégek tőkekihelyezése, elsősorban az ingatlan, a bank és az energetikai piacon. Sőt, még a magyarországi ügyleteknél is az látszik, hogy inkább a vevők magyarok, nem az eladók”.

Napjainkban az látszik, hogy a miniszterelnök további növekedést szeretne ebben látni. Igaz, konkrét célokat sem a kormányfő, sem a nemzetgazdasági miniszter nem jelölt ki, így pedig nehéz lesz mérni ennek a kormányzati célnak a tényleges sikerességét.

Könnyű mintákat találni, de nehéz alkalmazni

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök az Index megkeresésére elsőként arra emlékeztetett, hogy a nyugat-európai fejlődés korábbi szakaszaiban, az 1950-es és 1960-as években az aktív kormányzati hagyományú országokban – mint például Franciaországban –, próbálkoztak olyan magántulajdonú vagy állami kézben levő végtermékgyártó cégek állami megtámogatásával, amelyeknél látszott siker valamilyen jele az amerikai világcégekkel való versenyben. 

Bod Péter Ákos 2022. február 16-án

Bod Péter Ákos 2022. február 16-án

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Akkor sokan kihullottak, jellemzően az IT-szektorban, azonban voltak, akik sikereket könyvelhettek el, például az Airbus a hadiiparban. Japán és több ázsiai ország szintén aktívan támogatta egy időben a külpiacon is esélyes hazai cégek kiemelkedését.

Magyarország esetében azonban az ilyen nemzeti bajnokok kifejlesztése ellen szól eleve az országméret: teljes vertikumú céget itt nem lehet felnöveszteni, talán csak szoros együttműködésben és tulajdonon való osztozkodásban megfelelő adottságú partnerekkel

– mondta Bod Péter Ákos, majd hozzátette: a legfőbb ok, ami miatt a kormány terve esélytelen, hogy az Unió közösen elfogadott versenyszabályai, különösen az állami támogatásokra vonatkozó szigorú tiltásai miatt, nem lehet kopírozni a korábbi európai példákat és a „fejlesztői állam” logikája szerinti ázsiai mintát. Ugyanakkor érdemes a volt jegybankelnök szerint arra is kitérni, hogy

piacvédelemmel gyakran megpróbálkoznak más tagállamok is.

A tagállami közbeszerzéseken szokott kedvezni a hazai pálya. De a gazdasági verseny szabadsága alapvető része az európai jogrendnek, és az uniós versenyhatóságot nehéz kicselezni. „Már maga az OECD-tagság is kizárja a következmények nélküli komoly piacvédelmet.” Bod Péter Ákos a kormány protekcionista intézkedéseivel kapcsolatban kiemelte:

ha […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/03/20/gazdasagpolitika-novekedes-protekcionizmus-kormany-makrogazdasag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az állam jogi lépéseket tenne, miután az EU elmarasztalta Magyarországot az autópálya-koncessziók miatt

Mivel úgy látták, hogy a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nem volt átlátható a becsült érték …