Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
„A munkatermelékenység és a bérek növekedésének fenntartható módja a magasnyomású gazdaság” – írta pénteken közzétett elemzésében György László. Korábban az Indexnek adott interjúban Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza magyarázta el a magasnyomású gazdaságpolitika logikáját, amelyben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is hisz.
A nemzetgazdasági tárca vezető közgazdásza szerint ez a kitörési stratégiánk, amely arra ösztönzi a cégeket, hogy termelékenységet növelő beruházásokat indítsanak. A munkahelyek teremtése pedig feszes munkaerőpiacot eredményez, amely kedvez a bérversenynek, így a magasnyomású gazdaság bérnövekedést okoz. „Összességében tehát a magasnyomású gazdaság egyszerre támogatja a termelékenység és hatékonyság növelését és a bérversenyt is, mondhatjuk azt, hogy alulról és felülről is pozitív nyomás alá helyezi a gazdaságot a fejlődési ugrás, előrelépés érdekében” – magyarázta lapunknak Suppan Gergely.
A Makronóm Intézet elemzői egy friss McKinsey tanulmány alapján arról írtak, hogy létezik gyorsítósáv a munkatermelékenység növeléséhez, amit egyet jelent a bérek további növekedésével
– világított rá elemzésében György László. A kormánybiztos kifejtette, hogy a McKinsey tanulmánya szerint azok az országok tudták a világban a leggyorsabban növelni a munkatermelékenységüket, és így a családok által megkereshető jövedelmet 1997 és 2022 között, amelyek beruházási rátája kiemelkedett globális viszonylatban. Emellett több akadállyal is megbirkóztak:
- sikeresen kezelték a városiasodás kihívásait,
- jelentős összegeket fordítottak az infrastruktúrára,
- és vonzóvá tették gazdaságukat a külföldi tőkebefektetések számára.
„Jellemzően Kína és India ilyen gazdaságnak tekinthetők, de nagyon mélyről indulva Ruanda és Etiópia, de Kelet- és Közép-Európa egyes országai, a mélyebbről induló Románia, valamint Lengyelország és Magyarország is ilyen” – mutatott rá a politikus, aki szerint Ázsiából kiemelendő még Vietnám és Banglades, illetve döbbenetes fejlődésen ment keresztül a közel-keletiek közül Törökország és Izrael is. Ezt ábrán is szemléltette.
Hozzáfűzte, hogy „hazánk munka- és tőketermelékenységi mutatóit, amelyek bár jelentősen javultak a 2008-as világválság óta, erősen befolyásolta a 2010-es évek magyar gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: a foglalkoztatás bővítése, amelynek kapcsán 1 millió új munkahely jött létre”.
Ez ugyanis főleg az alacsonyabb képzettségű csoportokat érintette, ami a munkatermelékenység növekedésének visszafogásában csapódott le. Vagyis leküzdve a korábbi időszakok nehéz örökségét, először munkát kellett adni az embereknek, és csak ezt követően lehet a termelékenység növelésével foglalkozni
– magyarázta, hozzátéve, hogy a Makronóm Intézet számításai szerint a foglalkoztatásbővülés hatásait kiszűrve 2010 és 2023 között hasonló ütemben növekedett volna hazánkban a munkatermelékenység, mint ahogy Lengyelország a munkanélküliség-csökkenéssel nem korrigálva teljesített.
Van hova fejlődnünk
A kormánybiztos szerint bár Magyarországon bővült a leggyorsabb ütemben a kutatói-fejlesztői munkahelyek száma az elmúlt tíz évben az Európai Unióban, de még van hova fejlődnünk.
Európa fejlett és fejlődő része között kétszeres különbség van a kutató-fejlesztő és innovatív munkakörben dolgozók arányában.
A politikus szerint azért vannak a fejlett országok előnyben, mert ezeknek az országoknak a multicégei uralják a világpiacokat, ebből adódóan több pénzt keresnek, lefölözve a piacokat és pontosabban ismerik a fogyasztói igényeket és azok változását, és az igények kielégítéséhez kutatásra, fejlesztésre és innovációra van szükségük. Az ezzel kapcsolatos „megrendeléseiket” pedig jellemzően odahaza adják le.
Vagyis a pénznek, a tőkének igenis számít a nemzetisége, vagyis van színe, szaga
– fogalmazott György […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!