A kiberbűnözők világszerte közel 8000 milliárd dollárnyi kárt okoztak a cégeknek és felhasználóknak 2022-ben.
„A szakértők előrejelzése szerint 2025-re ez a szám eléri, majd meghaladja a 10,5 milliárd dollárt, 2028-ban pedig megközelítheti a 13,82 milliárd amerikai dollárt, tehát ez nem csak egy magyarországi jelenség” – jelezte az Indexnek Bor Olivér, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) kommunikációs szakértője.
Magyarországra is súlyos veszély leselkedik
A kibertámadások száma és az általuk okozott károk olyan mértékűvé váltak, hogy azokat globális szinten az egyik legégetőbb, hatásukat tekintve legsúlyosabb veszélyforrások között kell említenünk – véli Bor Olivér. A megállapításhoz csatlakozott Marsi Tamás, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) főosztályvezetője.
Magyarország, mint az összes térségbeli ország az utóbbi években növekvő mértékben vált kibertámadások célpontjává, különösen az ukrán-orosz konfliktus miatt kialakult geopolitikai helyzet és a technológiai fejlődés következtében
– világított rá Marsi, majd elmagyarázta, hogy egyre magasabb az infokommunikációs eszközök szerepe a társadalomban és a kereskedelem egyre nagyobb szelete tevődik át az internetre, ez vonzza a kiberbűnözőket.
Az ország NATO-tagsága és az Európai Unióban betöltött szerepe miatt különösen érzékeny lehet külföldi állami hackerek célpontjaként
– szögezte le. Ezekre válaszul született meg az EU kiberbiztonsággal kapcsolatos irányelvének hatályos verziója. A NIS2 irányelv elvárásai jóval nagyobb számú szervezet számára jelentenek feladatot. A NIS1-hez képest bővült a hatály alá tartozó ágazatok száma (pl. egészségügy, közlekedés, energiaágazat, űripar, gyártás) , valamint a tagállami azonosítás helyett általános méretkorlát került bevezetésre.
Egy intézmény, de akár egész város, sőt régió egészségügyi ellátását leállíthatják a kiberbűnözők, ha megvalósul a legrosszabb forgatókönyv
– mutattak rá a kibertámadások veszélyére korábbi interjúnkban egészségügyi szakértők. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy hackerek az érzékeny egészségügyi adatokért váltságdíjat kérnek, sőt megtörtént már, hogy zsarolóvírussal kórházi rendszert bénítottak meg. Egy németországi eset során egy beteg meg is halt, mert nem jutott időben ellátáshoz – világítottak rá a szakértők. A kiberkalózók pedig nem csak magánszemélyeket és kórházakat, de cégeket is megtámadnak.
Új elem a hazai szabályozásban, hogy a szervezeteknek rendszeresen független auditorral kell értékeltetniük a követelményeknek való megfelelést.
Magyarországon 2500-3000 vállalatnak jelenthet ez kihívást
– rögzítette Marsi Tamás. Alapesetben a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertantv.) felügyeleti hatálya nem terjed ki a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- és kisvállalkozásokra, kivéve ha az érintett szervezet elektronikus hírközlési szolgáltató, bizalmi szolgáltató, DNS-szolgáltatást nyújtó szolgáltató, legfelső szintű domainnév-nyilvántartó vagy domainnév-regisztrációt végző szolgáltató.
Sok cég nincs felkészülve egy kibertámadásra
Minden cégnek szükséges minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy információs rendszereit és adatait megvédje, nem csak itthon. A hazai cégek felkészültsége eltérő mértékű, és inkább szektorális megközelítést igényel.
Egyes ágazatok ellenállóbbak a kibertámadásokkal szemben, vagyis magasabb szinten áll az érettségük, más iparágak pedig akár jócskán le is vannak maradva
– jelezte Bor Olivér. Szerinte ez adódhat abból is, hogy egyes cégek, szervezetek eddig is foglalkoztak kiberbiztonsággal és áldoztak erre, mások viszont kis túlzással, azt sem tudták, hogy létezik ilyen „fogalom”.
Tehát van olyan szektor és cég, ahol kevesebb kihívást fog jelenteni a szabályozás, és bizony szép számmal akadhatnak olyan ágazatok, szervezetek, ahol bőven lesz teendő. „Az biztos, hogy az SZTFH szabályozói és hatósági tájékoztatói oldalról nézve mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa az érintett cégek számára” – szögezte le.
2023 tavaszán indítottuk az első országos tudatosító kampányunkat, amit idén tavasszal megismételtünk. Ezen roadshow keretein belül 14 vármegyébe, több mint 1000 résztvevőhöz jutottunk el és közel 5000 kilométert tettünk meg
– rögzítette a szakértő, megjegyezve, hogy ezek csak kifejezetten a NIS2 irányelvhez és az úgynevezett kibertanúsítási törvényhez kötődő tájékoztató kampányuk számai, ezen kívül kiberbiztonsági szakértő kollégáival csak idén már több mint 150 alkalommal tartottak előadást vagy vettek részt kerekasztal-beszélgetésben valamilyen
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/08/16/kibertamadas-veszely-penz-csalas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!