Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Bárány Lászlóval folytatott beszélgetésben számos iparági, élelmiszer-gazdasági kérdést érintettünk. Többek között szó esett:
- a magyar élelmiszerek brutális drágulásáról,
- valamint arról, hogy olcsóbbak lesznek-e az élelmiszerek a magyar boltokban,
- a téves információkon alapuló „húsfóbiáról”,
- az Ukrajnából érkező olcsó dömpingáruról,
- arról, hogy létezik-e fenntartható élelmiszerelőállítás,
- továbbá, hogy a génmódosított élelmiszerek miként hatnak az emberi egészségre,
- Európa fehérjedecifitjét mennyire ellensúlyozhatja a rovarfehérje,
- és azt is górcső alá vettük, hogy mit kezdenek a hazai agrárcégek a soha nem látott pénzesővel.
Vágjunk mindjárt a közepébe. Az elmúlt évek turbulens gazdasági, társadalmi behatásai mellett – koronavírus-járvány, orosz–ukrán háború, energiaválság, infláció, recesszió – mennyire volt nehéz növekedést fenntartani? Az üzleti eredményt böngészve ez elég jól sikerült.
Az agrár-élelmiszeripar sosem volt könnyű terep, minden korszaknak, így a mostaninak is megvannak a specifikus kihívásai. Két évtizeddel ezelőtt az Európában is megjelenő madárinfluenza tizedelte az állományt, majd a 2008–2009-es gazdasági világválság okozott termelési és értékesítési kihívásokat. A 2010-es években érkezett el az ágazat számára öt-hat nyugodt és jó év, ami azonban némiképp elkényelmesítette az iparági szereplőket. A mostani évtized egy világjárvánnyal rúgta ránk az ajtót, soha nem látott nehézségeket hozva „ajándékul” valamennyi ágazat számára. A legnagyobb és legismeretlenebb kihívást az ellátási láncok megszakadása, valamint egyes alapanyagok elérhetetlenné válása jelentette. A szomszédban zajló háború és az ezzel párhuzamosan kitörő energiaválság, valamint inflációs sokk tetézte a problémát. Ezek korábban nem tapasztalt áremelésekre kényszerítették a szereplőket. Emlékszem, amikor félszázalékos emelés miatt vívtunk ádáz küzdelmet a beszerzőkkel, majd beköszöntött a két számjegyű emelések korszaka. Ez pedig értelemszerűen sokkolta a fogyasztókat.
Olyannyira, hogy európai viszonylatban Magyarországon szállt el leginkább az infláció, benne főként az élelmiszerárakkal. Régóta kérdezgetem az iparági szereplőket, így önnek is felteszem a kérdést: miért nálunk szálltak el leginkább az élelmiszerárak? A leggyakrabban azt a válasz kaptam, hogy a magyar élelmiszergyártás nem versenyképes és nem hatékony. Ez a válasz megállja a helyét?
Az áremelkedés hatása nálunk később csapódott le. A vásárlók látták, hogy elszálltak az árak, csak voltak még elkölthető tartalékaik, így a fogyasztás visszaesése is elhúzódott. Mostanra azonban kiürültek a lakossági perselyek, ami a kiskereskedelmi forgalomban, valamint a vendéglátásban is jól láthatóan visszaköszön. Az élelmiszeriparnak azon túl, hogy szembe kell néznie a csökkenő forgalommal, az Ukrajna felől érkező olcsó dömpinggel is fel kell vennie a harcot.
Hogy a kérdésre válaszoljak:
nem hallottam, olvastam még egyetlen olyan véleményt, elemzést sem, amely minden kétséget kizáró választ adott volna arra, hogy miért toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az infláció uniós viszonylatban.
Tény, hogy az általános képet vizsgálva van hová fejlődnie a hazai élelmiszeriparnak, de nem lehet a teljes magyar szektorra, valamint az abban tevékenykedő vállalatokra rásütni, hogy versenyképtelenek lennének. Vannak, akikre illik a jelző, ám vannak világszinten is versenyképes szereplők. Mindez egy konszolidációs folyamatot vetít előre.
A mi esetünk jó példa erre. A Master Good termékeinek kétharmada exportpiacokon talál gazdára. Versenyképesség híján nem tudnánk stabil lábakon állni a nemzetközi piacokon, vagy a McDonald′s legnagyobb csirkehús-beszállítói lenni. Áremelés mellett is gond nélkül értékesítettük termékeinket külföldön, szerénytelenség nélkül ki merem jelenteni, hogy a hatékonyságot tekintve a világ élvonalába tartozunk, ennek fenntartása érdekében minden évben hatalmas összegeket fordítunk gyáraink, termelőegységeink fejlesztésére.
Ukrán dömping, felelős állattartás
Említette az ukrán dömpinget. Ennyire ügyesek a szomszédban, ami az élelmiszeripart illeti, vagy ez az olcsóság minőségdeficittel jár?
Azzal szembesültünk, hogy Ukrajnában teljesen más szabályok mentén történő termelés zajlik, aminek köszönhetően nyomott árú termékkel lepik el az európai piacot, ahogy látjuk például a gabona esetében, de az agrár-élelmiszeriparban is. A baromfi esetében a korábbi 90 ezer tonna helyett 2023-ban 174 ezer tonna áru jött be Ukrajnából. A mennyiség tehát majdnem megduplázódott.
Az utóbbi évtizedekben az uniós törvényalkotás megfontoltan, átfogó bevizsgálást követően tiltotta be bizonyos adalékanyagok használatát – még ha az iparági szereplők sok esetben úgy érzik, hogy túlzásokba estek –, ám a szabályozók jogosan érvelnek azzal, hogy az egészség megőrzése érdekében semmilyen tiltás nem túlzás az élelmiszeriparban.
Biztosan állíthatom, hogy az ukrán termelés számos ponton sérti a vonatkozó uniós jogszabályokat. Magyarországon már régen betiltott vegyszereket használnak, amikkel kétségkívül jobb terményhozam érhető el, de ugyanez igaz az élelmiszer-feldolgozás esetében is. Erre bizonyíték a Németországban történt sajnálatos eset, hogy valaki ukrán szalmonellás csirke elfogyasztását követően lett beteg és vesztette életét.
Itt jön be a képbe a felelős állattartás, miként lehet ezt megvalósítani? Eljutott hozzám olyan információ, hogy előfordul a csirkék nem megfelelő körülmények között tartása, például nem hagyják őket kiegyenesedni annak érdekében, hogy a mellrész vastagabb legyen, ezáltal több húst adjon.
A Master Good 117 éves családi vállalkozás, amely négy generáció óta a Bárány családhoz tartozik. Az egyik legnagyobb erényünk, ami hosszú ideje a baromfitermelés és -értékesítés élvonalában tart minket, az adaptációs képességünk. Igaz ez a baromfitermelésre. A kérdésben felvetett „városi legenda” egyáltalán nem igaz, ránk nézve legalábbis biztosan nem. A legmodernebb technológiát, megoldásokat vetjük be annak érdekében, hogy a csirkét a lehető legjobb körülmények között tartsuk. A csirketelepeket fedett folyosóval kötöttük össze. Az ott dolgozók úgy öltöznek be a munkához, mint az orvosok a műtőben. Zuhanyoznak, és csak teljes ruhacserét követően lépnek be az istállókba. Ezzel kizártuk az ágazatot időről időre nagyon komolyan sújtó madárinfluenzát. Az ólak oldalán végig ablakok húzódnak. Ez nagyságát tekintve százalékos arányban magasabb a szabályozásban előírtnál. Az épületekbe így még több természetes fény szűrődik be.
A búza betakarítása után visszamaradt szalmaszárból készítjük a csirkék alá a kezelt és sterilizált almot. Miért jobb ez? Mert nem sérti fel a csirkék lábát. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges állat úgy gyarapodjon, ahogy az elvárható.
Fémdobogók, pódiumok, fa ülőrudak, pelletált szalmazsákok és az etetősorokról lelógatott kenderzsinórok is a csirkék jólétét szolgálják. Ezekkel tudjuk aktivitásra ösztönözni a csirkéket, hogy az állatok úgy viselkedjenek, ahogy azt a természetben tennék. Az Európai Unióban egyébként évek óta tiltott a ketreces tartás, tudtommal Ukrajnában például nem…
Nem csak az számít, hol és hogyan neveljük a csirkéket, hanem az is, hogy mivel etetünk. Csak GMO-mentes gabonákból, búzából és kukoricából gyártjuk saját magunk számára a takarmányt. Számos olyan megoldást találtunk ki, mellyel hozzájárulunk az állatok jólétéhez. A baktalórántházi broilertelepünk volt az első, amelyet aztán több tucat másik is követett, ahol világszínvonalú állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi gyakorlatokat sikerült kialakítanunk.
A felsoroltakra azért kell kiemelt figyelmet fordítanunk, mert a megrendelőinket, a termékeinket a boltokban vásárlóknak egyre fontosabb szempont, hogy milyen körülmények között nőnek fel a csirkék. Fontos szempont számunkra „concept chicken” tartása. Ez egy olyan sajátos nevelési koncepciót jelent, amelynél a csirke növekedése kiemelt fontossággal bír. Vannak ugyanis olyan vevők, akiknél ez a szempont prioritást élvez, hajlandók többet fizetni azért, hogy lassabb növekedésű, alacsonyabb állatsűrűség mellett nevelt csirkét fogyasszanak.
Elérték a mélypontot az élelmiszerárak
Melyik irány az élelmiszeripar jövője? A kevesebb, de jobb minőségű élelmiszer, vagy inkább a mennyiségi tényező előtérbe helyezése, sok esetben a minőség rovására.
Az európai túlfogyasztó társadalom. A jobb minőségű ételeket, élelmiszereket jellemzően a magasabb jövedelemmel rendelkező társadalmi réteg engedheti meg magának, jellemzően Nyugaton. Amennyiben ezt Magyarország szemszögéből nézzük, akkor először azt a kérdést kell feltenni, hogy nálunk mikor lesznek olyan jövedelmi szintek, aminek köszönhetően honfitársaink is a drágább, ezáltal minőségibb ételek polcain válogathatnak…
Erre a kérdésre biztos, hogy sok magyar várná a választ…
A bérnövekedés dinamikáját látva elmondható, hogyan zárul az olló a nyugati, valamint a magyar fizetések között, ám ez jellemzően a társadalom felső rétegére érvényes. Menedzserszinten már egész közel állnak a bérek, a legalsóbb társadalmi szinten azonban továbbra is óriási a különbség. Márpedig a nyugati országok nem attól jóléti államok, hogy van egy tehetős felső réteg, hanem erős közép- és alsó osztállyal rendelkeznek.
Míg Magyarországon egy felső vezető, illetve egy minimálbérért dolgozó fizetése között akár tízszeres is lehet a szorzó, addig a fejlettebb nyugati társadalomban ez maximum 2,5–3-szoros.
A Master Good végzett egy hat országra kiterjedő bérfelmérést, valamennyi kereseti sávot figyelembe véve, húsz szakmában. Az eredmények azt mutatják, hogy a V4-országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) viszonylatában a magyar bérek a szlovák és a cseh keresetek szintjén vannak, míg a lengyel bérszínvonal jóval magasabb. Azt a következtetést vonhatjuk le egy túlfűtött gazdaság esetében, hogy a magasabb munkaerőigény felfelé húzza a béreket. Ez figyelhető meg Németország, Ausztria és legújabban Lengyelország esetében, felkészül Csehország, Szlovákia és Magyarország.
Várhatóan a közép-kelet-európai bérek a jövőben is elmaradnak a nyugatitól, ám záródik az olló, de tíz-tizenöt év távlatában a magyarok is olyan bérviszonyok között élhetnek, amelynek köszönhetően minőségibb élelmiszereket engedhetnek meg maguknak.
A Master Good jelenleg úgy egyensúlyoz a piacon, hogy minden vastagságú pénztárcát kiszolgáljon. Royal termékeinkkel a prémiumkategóriában vagyunk jelen, de a GMO-mentes címkével ellátott termékcsalád is magas minőséget képvisel. Ezt követi a sztenderd, a legalsó kategóriával pedig az olcsó importtal kívánjuk felvenni a harcot. Fontos, hogy a különböző kategóriák árait nem hasraütés-szerűen határozzuk meg, a minőséggel párhuzamosan az inputköltség is emelkedik.
Az is biztosan érdekli a lakosságot, hogy a jövőben milyen élelmiszerárakra számíthatnak.
Az élelmiszerárak a korábbi csúcsokról kissé visszaereszkedve elérték a legalacsonyabb pontot. A piac és a szabályozók részéről volt egy erre való törekvés, amiben az áruházak partnerek voltak. Nemcsak a polci, hanem a beszállítói árakat is igyekeztek csökkenteni, és ez meg is történt.
Innen azonban már nem lesz lejjebb, el kell felejteni, hogy az árak visszatérnek a magas inflációs környezet előtti szintekre.
A tőzsde mérsékelt emelkedést prognosztizál a 2024-es betakarítású gabonákra. Az árakat befolyásolja az ukrán gabonaimport, ami ha kevesebb lesz, akkor az árak emelkedhetnek, hiszen a piaci nyomás csökken. Ehhez hozzájön még az ágazati bérek további emelése, amit már nem tudnak a szereplők kigazdálkodni áremelés nélkül. Mindez elsősorban nem az idei, hanem a következő évben fejti ki hatását. Amiből az következik, hogy
a mostanihoz képest 2025-ben magasabb árak várhatók a boltok polcain.
A drágulás már az idei negyedik negyedévben felütheti fejét, megágyazva a jövő évi áremeléseknek. Abban bízunk, hogy a magyar bérek növekedése kompenzálja az árak emelkedését, ezáltal a fogyasztás sem csökken, sőt bővül.
Téves információkon alapuló „húsfóbia”
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!