Kihívások sora előtt az agrárium, benne az élelmiszeripar. A biztonságos és minőségi élelmiszerellátás kulcskérdés, a magyar termékek mindkét kritériumnak megfelelnek. Már csak a termelékenységi, versenyképességi hátteret kell megerősíteni, egyrészt azért, hogy a magyar vásárlóknak ne kelljen racionális pénzügyi döntést hozva az olcsóbb importtermékeket előnybe részesíteniük a magyarral szemben. Másrészt, hogy külföldön is hírét vigyék a kiváló magyar termékeknek. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a felsoroltakra megoldást jelenthet a Magyarország uniós csatlakozása óta nem látott pénzeső. Már csak jól kell elkölteni a támogatásokat.
Már megszoktuk a magas élelmiszerárakat, ám talán még sokan emlékeznek, hogy 2022 második felétől milyen drágulási hullám söpört végig Magyarországon – Európa-rekorder inflációt okozva. A fogyasztói árak emelkedéséből az élelmiszerek hasították ki a legnagyobb szeletet. Számos elemzés, cikk született arról, miért az itthoni árak – főként az élelmiszerárak – lőttek ki a leginkább uniós szinten.
Több alkalommal is azt a választ hallhattuk, olvashattuk: nem hatékony és nem versenyképes a magyar élelmiszertermelés, illetve -előállítás, ezért drágák a magyar termékek. Annyira, hogy a kiskereskedelmi láncok számára jobban megérte/megéri importálni, mint a magasabb árú hazai terméket előnyben részesíteni.
De nemcsak a kiskereskedelmi szektor váltja le a drágább magyar beszállítót. A vásárlók is – ha kényszerből is, de – pénztárcájukkal szavaznak. Hiába jobb minőségű a magyar termék, ha az import olcsóbb, azt választják.
Amíg az árak tekintetében nem veszik fel a versenyt a magyar termékek, addig hátrányt szenvednek el a magyar élelmiszergyártók az olcsóbb importtal szemben. Nagy István agrárminiszter is deklarálta: megfizethetővé kell tenni az élelmiszereket, amihez szükség van a soha nem látott pénzesőre, ami az elkövetkező években a hazai agráriumra ömlik.
Több mint 5000 milliárd forint
Nagyjából ezt a tendenciát vázolták fel az Agrárminisztériumhoz tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) vezetői is, hozzátéve: nem lehet rásütni a teljes hazai termékpalettára, hogy drágább lenne. Vannak olyan termékpályák, ahol a magyar árak felveszik a versenyt az importtal. Ugyanakkor azt Ondré Péter ügyvezető, valamint Giczi Gergely ügyvezető-helyettes is egyöntetűen állítja:
a magyar termékek kiváló minőségűek, de valóban szükség van termelékenységet, versenyképességet még inkább javító intézkedésekre.
„Erre (is) kiváló megoldást nyújthatnak a Közös Agrárpolitika (KAP) által rendelkezésre álló uniós támogatások, melyek óriási fejlesztési lehetőséget nyitnak a hazai agrárium előtt. Ha a big picture-t nézzük a teljes hazai mezőgazdasági ágazat több mint 5000 milliárd forint felett diszponálhat különböző támogatási konstrukciók formájában” – vezette le Ondré Péter.
Két európai mezőgazdasági alapot hoztak létre a KAP finanszírozására: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).
- Az EMGA (a KAP első pillére) finanszírozza a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó valamennyi kiadást, és a piachoz kapcsolódó összes kiadást.
- Az EMVA (a KAP második pillére) társfinanszírozza a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítását, a mezőgazdasági-környezetvédelmi intézkedéseket, a vidéki élet minőségének javítását, a vidéki gazdaság diverzifikációjának támogatását és a helyi kapacitások létrehozását.
Területalapú támogatásként öt jogcímen érhető el forrás a soron következő uniós támogatási ciklusban. Ezek azok a közvetlen támogatások, melyeket a gazdák az általuk művelt földterület után kapnak.
A magyar kormány nagy vállalást tett, ugyanis az EMVA-n keresztül közel 2900 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, valamint fejlesztéspolitikai célokra. Ebből 600 milliárd érkezik az unióból a KAP-on keresztül, 2300 milliárd forintot pedig a magyar állam rak mellé 80 százalékos társfinanszírozásként különböző támogatási formák képében.
Összességében tehát több mint 5000 milliárd forint áramlik a magyar mezőgazdaságba az előttünk álló években. Magyarország 2004-es uniós csatlakozás óta nem állt rendelkezésre ekkora mennyiségű […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!