Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A magyarok többsége csak akkor válik környezettudatossá, ha az közvetlenül érinti a pénztárcáját” – mondta az Indexnek Varga Katalin, a többek között epr- és hulladékbevallási szolgáltatásokat nyújtó epr.hu szakértője, aki szerint a vállalatok egy része még mindig nem érti, pontosan milyen feladatokat ró rájuk az új szabályozás.
Január 20-án, azaz ma jár le az első jelentős határidő: a 2024. negyedik negyedéves EPR- és DRS-adatszolgáltatások benyújtása.
Bemutatjuk, mit jelent az EPR és a DRS rendszere, milyen kötelezettségeket von maga után, és milyen súlyos következményekkel járhat a mulasztás. Tágabb kontextusban megvizsgáljuk, milyen hatásai lehetnek az uniós irányelvek alapján meghonosított díjaknak többek között a műanyagszennyezés visszaszorításában, és miért található Magyarország továbbra is hátrébb az uniós környezettudatossági rangsorban.
A hulladék visszaszorítása a fő cél
Kezdjük azzal, egyáltalán mit is takarnak ezek a hárombetűs mozaikszavak. Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség lényege, hogy a termékek gyártói és forgalmazói felelősséget vállalnak azok életciklusának teljes folyamatáért, beleértve a hulladékká válást és az újrahasznosítást is. Magyarországon a rendszer célja:
- a hulladékok keletkezésének csökkentése;
- az újrahasznosítás arányának növelése;
- valamint a gyártók ösztönzése fenntarthatóbb termékek előállítására.
A rendszer különböző termékkategóriákra vonatkozik, mint például az elektronikai eszközök, a csomagolóanyagok, a gumiabroncsok, vagy épp az akkumulátorok.
Az EPR-díjtételek termékenként:
- Műanyag csomagolások: 219 forint/kilogramm
- Fémcsomagolások: 186 forint/kilogramm
- Papír- és kartoncsomagolás: 173 forint/kilogramm
- Facsomagolás: 19 forint/kilogramm
A DRS, vagyis a betétdíjas rendszer célja, hogy a fogyasztókat ösztönözze bizonyos termékek, jelenleg az italospalackok és fémdobozok visszaváltására. A PET-palackok okozzák ugyanis az egyik legnagyobb környezeti terhelést, ezek megfelelő begyűjtése és újrahasznosítása kiemelten fontos a körforgásos gazdaság szempontjából. A rendszer működése az alábbi pontokkal írható körül:
- a fogyasztók betétdíjat fizetnek a megvásárolt termékek után,
- ezt a díjat visszakapják, ha a terméket visszaviszik egy gyűjtőpontba,
- a rendszer ezáltal elősegíti a visszagyűjtést és újrahasznosítást.
Magyarországon 2024. január elsejétől él a DRS rendszer, elsősorban műanyag, alumínium és üveg, maximum 3 literes űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. A cél itt is az, hogy csökkentsék az eldobott hulladék mennyiségét és növeljék az újrahasznosítási arányokat. Az általános betétdíj mértéke palackonként/üvegenként/fémdobozonként 50 forint. Ettől eltérő és a gyártó által meghatározott díjtételű az újrahasználható, főként üveg italcsomagolások.
Ezeket kell teljesíteniük a vállalatoknak
Nézzük, mit is jelent pontosan a január 20-i határidő a vállalatok számára, milyen adminisztratív és pénzügyi terhet eredményez számukra.
Az EPR vonatkozásában a negyedéves adatszolgáltatást a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell teljesíteni. A rendszer számos termékkört érint, amelyek közül a legjelentősebb a csomagolások területe. Ez vonatkozik mind a belföldi csomagolási tevékenységre, mind az importból származó értékesítésre. Az elektronikus és elektromos berendezések, irodai papír, reklámhordozó papír szintén a szabályozás hatálya alá tartoznak, utóbbi kettőnél különös tekintettel a nyomdákra.
Az egyszer használatos csomagolószerek (SUP termékek) esetében általában a gyártót terheli az EPR-díj megfizetésének kötelezettsége. Idetartoznak például az éttermi ételszállító dobozok és nejlonzacskók. A rendszer további fontos elemei a gumiabroncsok és akkumulátorok – utóbbinál minden típus, beleértve a lítiumion-akkumulátorokat is. Különös figyelmet érdemel, hogy az akkumulátoros termékeknél külön kell jelenteni magát az akkumulátort és a készüléket is – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az importból származó sütőolaj nyilvántartása speciális kategóriát képez. A vállalkozásoknak dokumentálniuk kell mind a termékbe beépülő, mind az egyéb célra felhasznált, majd hulladékká váló mennyiséget. A textiltermékek kategóriája is összetett, mivel nemcsak a klasszikus textíliákat, hanem például a cipőket, bőrkabátokat, háztartási textíliákat is magában foglalja. A fabútorok esetében a teljes súlyt kell figyelembe venni, beleértve minden fém alkatrészt és szerelvényt.
Ami a DRS-rendszert illeti, a tárgyhót követő 15-ig kell elkészíteni a havi forgalmi jelentést, ami jogvesztő határidő. Míg a negyedéves jelentési kötelezettség ugyanaz, mint az EPR-nél, vagyis a tárgynegyedévet követő hónap 20-a. Az érintett termékek a maximum 3 literes műanyag-, üveg-, illetve fémcsomagolások, palackonként 50 forintos betétdíjjal.
A vállalkozások számára jelentős adminisztratív terhet jelent a megfelelő nyilvántartás vezetése és a termékek úgynevezett KF kódokkal való ellátása, amihez vámtarifa-ismeretek is szükségesek. Ez különösen a kisebb vállalkozások számára jelent kihívást, ahol gyakran nincs megfelelő szakértelem vagy erőforrás
– jegyezte meg a szakértő.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!